Senki nem gondolta volna, hogy ennyi ideig életben maradnak a zöld pokolban.
Az európai telepesek annak idején zöld pokolként emlegették az Amazonas őserdeit. Bár az esőerdő rengeteg szépséget és csodát rejteget, arról sem szabad megfeledkezni, hogy rettenetes veszélyeket is tartogat. A hatalmas kiterjedésű erdőben veszélyes élőlények élnek, a vadmacskáknál pedig sokkal jobban kell tartani az apró bogaraktól, rovaroktól és csúszómászóktól, amelyeket néha alig lehet szabad szemmel látni, ugyanakkor halálos a mérgük. Az éghajlat túléléséhez edzettnek kell lenni, mindazonáltal kevés élelem és víz található az őserdő mélyén. Ilyen körülmények között maradt életben négy kisgyerek, akiknek nemrégiben lezuhant a gépe.
Ahogyan arról már beszámoltunk, május 1-én egy kirepülő zuhant le az Amazonas fölött. A járműben a pilóta utazott egy bennszülött idegenvezetővel, valamint Magdalena Mucutui Valencia négy gyermekével. A felnőttek mind meghaltak a zuhanás következtében, a gyerekek holttestét azonban nem találták meg. Az elszórt tárgyak alapján a kutatók azt feltételezték, hogy a kicsik túlélték a zuhanást, és valahol az esőerdőben rejtőzködnek. A keresés hosszas volt és reménytelennek tűnt. A fák akár 40 méter magasra is megnőnek, sűrűn helyezkednek, a dzsungelben sötét van és sok mérgező csúszómászó leselkedik.
Nem gondolták, hogy élve találják meg őket. A gyerekek csupán egy-, négy-, kilenc- és tizenhárom évesek, esélyük a túlélésre kicsi. Kész csoda volt tehát, hogy a Remény hadművelet életben találta meg a gyerekeket, akik 40 napig bujkáltak az erdőben. Kolumbia elnöke ünnepnapnak nevezte a megtalálás napját, az édesapa pedig fel sem fogja a csodát.
Az ápolónők elmondása szerint a gyerekek kórosan lefogytak, éheztek, kiszáradtak, a bőrük pedig tele volt csípésekkel. Mindazonáltal mindenki bízik abban, hogy teljes mértékben felépülnek, és elfelejtik a zöld pokolban tett 40 napos expedíciójukat.