Budapest XI. kerülete, Gazdagrét: a Torbágy utcába befordulva azonnal elénk tárult a rettegés lejtős mezeje, melynek zöldellő gerincén árnyat adó fasor biztosít idillikus képet – újabban a dolmányos varjak lesből érkező támadásának.
Kezdetben csak a guanótól tartott
A 62 éves Dezső ezen a rövidke, parkoló autóktól szegélyezett szakaszon sétáltatta 3,5 esztendős Beni nevű kutyáját – egészen addig a bizonyos napig.
Éppen a 4 óránként szükséges sétából tértünk vissza, és ahogyan azt már megszoktuk, a házunk előtti úton, a fák tövében lépdeltünk a lakás felé
– emlékszik vissza a múlt heti történésekre a szívpanaszai miatt rokkantnyugdíjasként élő férfi, aki terápiás kutyaként fogadta maga mellé az ebet.
– Mivel hallottam a madarak károgását, még fel is pillantottam a lombozatra, nehogy valamelyik ismét megtiszteljen az ürülékével, amire korábban is volt már példa – elevenítette fel emlékeit Dezső, aki látta, hogy az állat ekkor felröppen az ágról, tesz egy 10-15 méter sugarú kört, majd zuhanórapülésben egyenesen felé száguld.
Szinte megállt a szíve
A varjú alig két méterre lehetett a halálra vált, önkéntelen védekezésbe kezdő Dezsőtől, amikor hirtelen irányt változtatott, és újra megpihent a fa egyik ágán. Ugyan kissé remegve, de a férfi ezt követően folytatta útját a következő fáig, ahol azonban újabb roham érte őt.
Ez alkalommal már három madár is felém repült, ráadásul nem hátulról cselezve, hanem frontális támadást indítva
– ecsetelte az áldozat.
– Hogy a kutya miért nem érezte meg az állatok vészjósló közelségét, a mai napig nem értem, Benit mindenesetre nem igazán foglalkoztatta a dolog: csak szimatolt és jelzett, mintha mi sem történt volna,
nekem pedig majdnem megállt a szívem a rémülettől, úgy kalapált
– magyarázta a találkozást szerencsére sértetlenül megúszó férfi, hozzátéve, hogy egy nappal később a gyermekével kutyát sétáltató ismerősét hozzá hasonlóan szintén „megkergették” a madarak.
Okok és megoldások
Mint azt a napokban mi is megírtuk, az április-júniusi fiókaröptető időszak óhatatlanul tartogathat efféle atrocitásokat: a dolmányos varjak egyszerűen
féltik és minden áron védelmezik ügyetlenkedő kicsinyeiket, akik gyakorlás közben rendre a földön kötnek ki.
– Mi 37 éve lakunk itt a feleségemmel, de évtizedes viszonylatban sem emlékszem a varjak közelségére – mondta el Dezső, egyetértve azzal, hogy ezek az állatok minden bizonnyal a fokozódó városiasodás mentén szorultak ki természetes élőhelyükről.
Sosem kívánnám, hogy kitelepítsék őket, mivel a békés együttélésben hiszek
– zárta beszélgetésünket a férfi, aki azóta ugyan másfelé kerüli meg a lakótömböt, valamiféle megoldást azért örömmel látna.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.