Márki-Zay itthon, a Momentum Brüsszelben támadja a magyar rezsicsökkentést

A Paks II beruházás ellen harcol Brüsszelben a Momentum. Erről a párt uniós képviselője, Cseh Katalin számolt be, amikor a héten az ATV-nek nyilatkozott arról az ukrajnai háborúval kapcsolatos állásfoglalásról, amelynek részleteiről aznap szavazott az Európai Parlament.

– A határozat végső szövegébe, bevallom őszintén, momentumos javaslatra került be Paks II és az orosz kémbank szankcionálása – jelentette ki Cseh Katalin. A baloldali politikus később arról beszélt, hogy Paks II felülvizsgálata szerinte a minimum a jelenlegi helyzetben. Azt is mondta: aki azt szeretné, hogy Magyarország leállítsa Paks II beruházását, az szavazzon a baloldalra. – Márki-Zay Péter ezt nagyon egyértelműen megígérte – mondta.

Sajnálatos módon az interjúban arra nem tértek ki, milyen jelentősége van idehaza az atomenergiának, vagyis arra, hogy valójában mit is tesz kockára a baloldal. A helyzetet pontosan bemutatja az Innovációs és Technológiai Minisztérium minap közzétett szakmai számítása. 

Eszerint ha a paksi atomerőmű által megtermelt villamos energiát hazánk a szabadpiacról szerezné be, akkor a családok rezsije a négyszeresére emelkedne. 

Egy család éves, 92 147 forintos költsége több mint negyedmillió forinttal nőne, és egészen 356 693 forintig kúszna fel. (A számítás egy kétgyermekes, családi házban élő, a fűtést és a meleg vizet gázzal előállító háztartásra vonatkozik.)

A Paks II projektért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János a Századvég keddi szakmai rendezvényén úgy fogalmazott: ha nem építjük meg a két új paksi atomerőműblokkot, rövid idő alatt úgy járunk, mint Németország, ahol a villamos energia mostanra a lakosságnak szinte megfizethetetlen – most a magyarországinak az ötszöröse –, de a vállalati felhasználóknak is nagyon drága az áram. Hozzátette: a paksi atomerőműben termelt áram kilowattórája jelenleg 12,2 forint, a naperőműveké 32-34 forint – a lakossági tarifa 37 forint –, ám míg az előbbi szinte folyamatosan (mintegy kilencven százalékban), az utóbbiak csak időszakosan (14–16 százalékosan) állnak rendelkezésre.

Mindezek alapján nyilvánvaló tehát, hogy az olcsó áram és a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásához szükség van idehaza atomenergiára, és természetesen a Paks II beruházásra is.

A háború kirobbanása óta a baloldal más energetikai ötlettel is előállt. Eszerint az oroszok elleni szankciók részeként Magyarország zárja el, utasítsa vissza az orosz gázt. Egy cikkében a Magyar Nemzet ugyanakkor rámutatott: eltekintve attól, hogy Moszkva összes energetikai típusú bevételéből a magyar gáz tétele nyilvánvalóan nem a jelentősebb összegek között van, a baloldal követelése több más szempontból is súlyos ténybeli tévedéseken alapszik, és megvalósítása drasztikus következményekkel járna. Hazánk gázellátásának nyolcvan százalékát az orosz gáz adja, s jelentős részben ezzel is fűtünk. A baloldal elképzelése, vagyis az orosz gáz lekapcsolása, az ipar és az élelmiszer-ellátás akadozásához, az infláció megduplázódásához, munkahelyek tömeges megszűnéséhez és fűtetlen otthonokhoz vezetne.