Márki-Zay Péter baloldali jelölt többször is szükségtelennek nevezte a minimálbért, folyamatosan annak árnyoldalairól, és az általa vélelmezett hátrányairól beszélt. A közösségi oldalán 2020 novemberében a szokásos heti élő videójában arra a kérdésre, hogy mekkora összegű minimálbért tartana ideálisnak Magyarországon, Márki-Zay úgy válaszolt:
Én gazdasági kérdésekben roppant liberális vagyok, én nem feltétlenül tartom szükségesnek a minimálbért se. (...) Ha most Magyarországon fölemelnénk a minimálbért 500 ezer forintra, az tragédia lenne. Az iszonyatos károkozás lenne, az egész ország tönkre menne."
Később, tavaly decemberben a Mediaworks Hírcentrumának kérdésére előbb letagadta, hogy a minimálbér szükségtelenségéről beszélt volna, majd néhány nappal később ismét a hátrányairól beszélt: „Felemeljük a minimálbért, ez egy nagyon fontos követelés. Én ott is elmondtam természetesen, hogy a minimálbéremelésnek vannak ésszerű korlátai. Egy 500 ezer forintos minimálbér például óriási munkanélküliséghez vezetne Magyarországon." Azaz, az abszurd számokkal még ironizált is a minimálbéren Gyurcsány jelöltje.
A minimálbérről a kormány ajánlást fogalmaz meg a gazdasági mutatókat figyelembe véve. Az emelés mértékéről, azaz a következő évben hatályos minimálbérről minden esztendő végén a munkáltatói és munkavállaló érdekképviseletek határoznak.
AMENNYIBEN A FELEK NEM TUDNAK MEGÁLLAPODNI, AKKOR A KORMÁNY DÖNT A KONKRÉT ÖSSZEGRŐL, DE AZ UTÓBBI ÉVEKBEN ERRE NEM VOLT SZÜKSÉG, MINDIG MEG TUDTAK EGYEZNI AZ ÉRDEKELTEK. TERMÉSZETESEN A FIDESZ-KORMÁNY FONTOS CÉLJA VOLT A MINIMÁLBÉR FOLYAMATOS EMELÉSE.
De nézzük tovább, hogyan támadta nyilatkozataiban a minimálbért Márki-Zay Péter. Tavaly december 12-én a heti beszámolójában a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Nos, az, hogy megszüntetnénk a minimálbért, tehát ilyen nincs. Soha nem is volt, fel sem merült. Az, hogy a minimálbérnek vannak árnyoldalai, azt viszont már elmondtam nagyon sokszor. (...) Valójában ennek lesznek olyan áldozatai – a baloldaliaknak is sajnálattal tudomásul kell ezt vennie – hogy a minimálbéremelés az azt jelenti, hogy az a vállalkozó, akinek a dolgozója nem tud kitermelni az eddigi mondjuk 200 ezer helyett mondjuk 300 ezer forintot a vállalat számára, azokat a munkáltató el fogja bocsátani. Tehát minden hasonló minimálbér emelésnek az a kockázata, hogy dolgozókat fognak elküldeni."
A BALOLDALI JELÖLT EBBEN A VIDEÓBAN AZZAL RIOGATOTT, HOGY A MINIMÁLBÉR-EMELÉS MUNKANÉLKÜLISÉGHEZ VEZET. MONDHATJUK: ERRŐL HAZUDOZOTT.
A valóság ezzel szemben az, hogy 2010-hez képest az évről évre emelkedő minimálbér mellett több, mint egymillió új munkahely jött létre. A foglalkoztatottság a csúcson van, a múlt évben több mint 4,5 millióan dolgoztak, ami a rendszerváltás óta nem látott rekordot jelent. Márki-Zay Péter önmagával is ellentmondásba került, hiszen a korábban már említett 2020-as videójában azt is állította, hogy nem a kormánynak és nem a minimálbér-emelésnek köszönhető az általános bérnövekedés Magyarországon, hanem annak, hogy nincs elég munkaerő és a vállalatok kénytelenek magasabb bért fizetni, ha meg akarják tartani az alkalmazottakat. Tehát egyszerre állítja, hogy a munkáltatók hajlandóak és képesek is egyre magasabb béreket fizetni, illetve azt, hogy képtelenek kitermelni a magasabb minimálbért, ezért elbocsátják az alkalmazottaikat.
De a totális önellentmondás (másképpen: össze-vissza beszéd) sem zökkentette ki Márki-Zay Pétert, tovább folytatta a minimálbér elleni hadjáratát. Szintén a már idézett december 12-i videójában hangzott el a következő mondat:„Én azt mondtam, hogy én személy szerint közgazdászként nem tartom különösen indokoltnak vagy szükségesnek a minimálbért, vannak olyan országok egyébként ahol nincs minimálbér és ott sem éheznek az emberek, ott a piac alakítja ki a béreket." A baloldali jelölt tehát ismét azt bizonygatta, hogy nincs szükség minimálbérre, és közgazdászként a piacpárti ultraliberális szemléletet képviseli.
A január 2-i heti beszámolójában újabb zavaros magyarázkodásba kezdett, ismét a légből kapott, extrém 500 ezer forintos minimálbérrel példálózva riogatott, sőt szerinte már most is sok ezer vállalkozás kénytelen leépíteni a munkavállalóit. Közben azt is elmondta, hogy a világ majdnem minden fejlett országában van minimálbér. „Természetesen a minimálbérrel is ez a helyzet. A minimálbért sem akarja senki megszüntetni. Az, hogy én fölhívtam a figyelmet arra, hogy a minimálbér emelés, ha mondjuk 500 ezerre emelnénk akkor óriási munkanélküliséggel járna. Most is hallottam, hogy ha jól emlékszem, akkor több ezer, 6 ezer talán biztos, vagy 6 ezer vállalkozás lesz kénytelen leépíteni embereket a minimálbér növekedés miatt. Sajnos ilyen hatása van. Ettől függetlenül minimálbér a világ minden országában vagy szinte minden országában, a legtöbb fejlett országban mindenképpen van."
Azt, hogy Márki-Zay Péter mit tud „talán biztosan", nehéz értelmezni, de tény, hogy a baloldali pártok jelöltjük álláspontjához hűen nem támogatták a 200 ezer forintos minimálbért, illetve azokat az adócsökkentéseket, amelyekkel a kormány segíti a munkáltatókat a jelentős emelés kigazdálkodásában. A baloldal frakciói kivonultak a parlamentből tavaly decemberben, és nem szavazták meg az említett adókönnyítéseket, amelyek lehetővé tették a minimálbér kétszázezer forintra emelését.
MINDEZ AZT MUTATJA, HOGY AZ ÜRES SZAVAK SZINTJÉN AZ EMBEREK BOLDOGULÁSÁÉRT KÜZDŐ BALOLDAL MÉG ELLENZÉKBEN SEM AKAR TENNI SEMMIT AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉÉRT.
Emlékezetes, hogy a 8 éves kormányzásuk alatt mindössze 23 500 forinttal emelték a minimálbért. A Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányok nyolc évéből hatban csökkent a minimálbér reálértéke, míg a jobboldali kormányzások alatt minden évben nőtt. Míg 2002 és 2010 között 2,5 százalékkal csökkent a minimálbér vásárlóereje, 2010 és 2022 között mintegy 100 százalékkal emelkedett. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai korszakban az átlagbér volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.