Sosem találja ki, mi volt az egyetlen gyógyszer, amit Budapest valaha is hivatalossá akart tenni

Igazán különös múltbéli érdekességről számolt be a koronavírus szakirodalmi tallózóként működő Facebook-csoportjában Dobson Szabolcs. A gyógyszer-engedélyeztetési szakértő arról írt, mi volt az egyetlen gyógyszer, amit Budapest főváros valaha is hivatalossá akart tenni?

Ez a gyógyszer nem más, mint a jég.

A szakember azt írja, 1910-ben a főváros tanácsa felterjesztést intézett ez ügyben a belügyminiszterhez, amit az a Közegészségügyi Tanács elé terjesztett és végül elutasító állásfoglalás született azzal, hogy a patikai jégtartás és gyártás meg nem térülő befektetésre kötelezné a gyógyszerészeket és jelentősen megdrágítaná a jég árát általában is.

Hozzátették, hogy amúgy is lehet az ország területén bárhol 2-3 órán belül jeget szerezni, pedig ez akkoriban nem volt feltétlenül igaz.

Abban az időszakban például a jeget az orvosok alkalmanként receptre rendelték. Kolera esetén ugyanis akkor még csak a lenyelt jégdarabok enyhítették a hányást és így lehetett bevenni az ópiumot is, amit ilyenkor adtak. De használtak jeget tífusz esetén is.

A főváros nem nyugodott bele a döntésbe, saját kezébe vette a dolgot és 1915-ben megbízta az Élelmiszer Szállító Rt-t kijelölt patikák ingyen jéggel való ellátásával és a többiek számára előírta a tájékoztatás kötelezettségét, hogy ha már jeget nem tartanak, megmondják, hol tartanak legközelebb. Aztán ez túl drága volt a városnak és 1925-től szűkítették az ellátást: a nagyobb patikák napi 25 kg, a kisebbek 15 kg jeget kaptak. Aztán az 1930-as évekre ez elhalt, így a patikusok a kávéházakba és a cukrászdákba küldték a jeget vásárolni akarókat.