Segíti az emésztést és gyulladáscsökkentő is a naspolya

A mohos héjú, édeskésen fanyar ízű, gömbölyű alakú téli gyümölcsünk a naspolya. Termése akkor érik be, amikor már más gyümölcs nem terem a kertben. A fáról leszedve még kemény és élvezhetetlen, de érlelés után megpuhul, vékony héja pergamensze­rűen elválik, lehúzható lesz, íze pedig édessé válik.

Magas a C-, B-, E- és A-vitamin-, ásványianyag- (vas, kálcium, kálium, magnézium, cink, mangán, réz), csersav- és a pektintartalma. A népi gyógyászat gyulladáscsökkentő (szájüreg- és torokgyulladásnál), csonterősítő hatású gyümölcsként ismeri. Vastartalma miatt vashiány, vérszegénység esetén kifejezetten ajánlott. Segíti az emésztést, hatásos székrekedés és hasmenés esetén is. Lassítja a szénhidrátok gyors felszívódását, megköti a gyomorsavat, helyreállítja a vér koleszterinszintjét. Magas C-vitamin- és antioxidáns-tartalma miatt immunrendszerünk természetes erősítője.

Külsőleg: hidratáló és regeneráló hatása miatt a naspolyából készült készítményeket a bőrápolásban minden bőrtípus esetén használhatjuk. A naspolyafa kérgének főzetével vérzést csillapítottak, a magjának főzetét pedig vesekő esetén fogyasztották. Fája nagyon kemény, sétabotokat, faütőket faragtak belőle.

Fogyasztása: az érett, dér csípte gyümölcsöt fogyaszthatjuk nyersen, a héját húzzuk le, a magokat ne együk meg. Éretten lekvárt főzhetünk belôle, mivel magas a pektintartalma. Pürének (húsok mellé köretként) is kiváló, vagy más gyümölcsfajtákkal (alma, körte, szilva) ivólének.

Jó tudni: utóérő gyümölcs, október végén, november elején lehet szedni. Akkor igazán jó, ha a megvárjuk az első fagyot, legjobb, ha megcsípte a dér, népiesen szólva „szottyossá” válik.