Cirkuszban mutogatták az Elefántembert

Az Elefántember néven ismert Joseph Merrick a 19. századi Angliában élt. Születésekor még teljesen normális volt, a változás ötéves korában kezdett el látszódni a testén. Megdagadt a szája, bőre hamuszínűvé vált, fején egy púp kezdett el nőni, ami végül a halálát is okozta. Idővel lábai abnormális méretűre növekedtek, és az egész testét húsos kinövések borították. Egész életét meghatározta a súlyos rendellenesség, ami bőrében és csontozatában is elváltozásokat okozott. Az idő előrehaladtával egyre deformáltabb lett a teste. Az okokra és a pontos diagnózisra máig nem jöttek rá a tudósok. Merrick csontvázát halála óta a Londoni Királyi Kórházban őrzik, lágy szö­veteit azonban ez idáig nem sikerült felfedezni, pedig ez áttörést hozhat a kutatásokban.

Látványosságként mutogatták

Joseph Merrick nem talált tisztességes munkát, és hamar rájött, hogy csak egy lehetősége van pénzt keresni a megélhetésre: ha csatlakozik a vándorcirkuszhoz, és vállalja az ezzel járó állandó megaláztatást. A társulattal maradt éveken keresztül, és pénzért mutogatta magát az embereknek, akikből inkább undort váltott ki a látványa, mintsem empátiát. Ezáltal élete egyszerre volt érdekes és tragikus. Az elváltozások által okozott folyamatos fájdalmak okozta szenvedést tetézte a kinézete miatt átélt számtalan pszichológiai és lelki kín.

Mi okozhatta a torzulásokat?

Az egyik cirkuszi fellépés alkalmával ismerte meg Frederick Trevest, akit orvosként különösen érdekelt Merrick betegsége. Treves sokáig vizsgálta és gondozta őt, végül a londoni kórházban talált menedéket védencének. A jólelkű adományozók pénzéből egy szerény lakosztályt alakítottak ki Merricknek. Utolsó éveit bé­kében, az orvosok felügyelete alatt élte le, mígnem 1890. április 11-én, mindössze 27 éves korában elhunyt, állítólag feje súlya fojtotta meg. Hiába telt el több mint 100 év, a szakértők még ma sem tudják pontosan, hogy mi okozta a súlyos rendellenességet. Egyesek úgy vélik, hogy a Proteusz-szindróma nevű ritka genetikai rendellenességben szenvedett, mások szerint a betegség még az idegdaganatokat kialakító neurofibromatózissal is párosult.

Csontozás a tudomány nevében

Halála után az orvosok úgy döntöttek, hogy eltávolítják testéből a csontokat. Részben azért, hogy tovább tudjanak kutatni a rejtélyes kor után, amiben szenvedett, másfelől az utókor számára. Csont­jait napjainkban a St. Bartholomew’s Hospital kórház levéltár-múzeum részlegén őrzik. Arról, hogy lágy szövetei hol lehetnek, ez idáig nem tudtunk semmit.

Joseph Merrick életének kutatásával Jo Vigor-Mungovin írónő rengeteget foglalkozott. Könyvet is írt róla, aminek címe: Joseph: Az Elefántember élete, kora és helyei.

– Egyszer azt kérdezték tőlem, hogy hol lehet az Elefántember sírja. Azt válaszoltam, hogy vélhetően ugyanoda temették, ahová Hasfelmetsző Jack áldozatait, mert egy környéken haltak meg – emlékezett vissza Vigor-Mungovin, aki most azt állítja, rá is talált a sírra.

Ha az orvosi vizsgálatok is bizonyítják, hogy a jelöletlen sírban Joseph Merrick lágyszövetei vannak, Jo Vigor-Mungovin szeretné neki megadni a végtisztességet. Tervei között szerepel, hogy az Elefántember szülővárosában, Leicesterben emlékművet állítson neki.