Aktuális

Biológiai csoda: hogy repült egy ponty a Tiszától Varsányig? - a Bors utánajárt

P. Zs.

Létrehozva: 2018.06.15.

Bár nincs szárnya, hozzávetőleg 130 kilométert repült egy egyedi pikkelymintázatú gigaponty két hazai tó között. A biológiai csoda magyarázata meglehetősen magyaros.

Forrás: MTI

Rekorder pontyot fogott ki két éve a Tisza-tóból egy horgász. Idén tavasszal pedig azzal szembesült, hogy a hal – egy fotó tanúsága szerint – egy dunavarsányi horgásztóban akadt horogra, holott a két víz között légvonalban csaknem 130 kilométer a távolság. Biztosan nem tévedésről van szó, ugyanis halálpontosan beazonosítható a hal. Nemcsak azért, mert a 31 kilós ponty az átlagosnál jóval nagyobbra nőtt, ami évtizedekig tartott neki, hanem mert a farok­úszójánál a pikkelyei egyedi mintát és színt öltöttek az idők során.

Horgászmágnes

Az utóbbi években gombamód megszaporodtak a „divattavak”: sokan nyitottak egy kis mesterséges „kacsaúsztatót”, amit természetes vizekből kifogott hallal töltöttek fel. A divathorgászoknak ezeken a partokon sokkal könnyebben jön a siker, természetes vizekből nem olyan egyszerű ki­fogni egy-egy szép példányt.

– Több tógazda is elmondta nekem, hogy ezt az ominózus pontyot felajánlották neki megvételre. Több százezer forintért kínálták lényegében, mint valami horgászmágnest. Ha egy-egy kapitális példány egy hobbitóba kerül, nagy keresletet tud generálni, három-négy napnyi horgászat ugyanis százezer forintba is kerülhet – magyarázta a Borsnak a már két évtizede pecázó Folytyik Zoltán, aki a másik típusú halbizniszről is beszélt: – So­kan hoznak be külföldről harcsát. Hűtőkocsikkal mennek a természetes vizekre, lehalásszák őket, s aztán eladják éttermekbe, boltokba, magánszemélyeknek a halat. Ezért az olaszországi Pó folyó környékén már kifejezetten utálják a magyar pecásokat, és már a helyi rendőrség is külön figyeli a magyar és román rendszámú autókat.

Élve sehová!

Miután Zoltán rábukkant a halra a neten még április elején, a szakértők is hosszasan vizsgálták az ő fotóján és a másikon szereplő pontyot, és megállapították, hogy egy és ugyanaz.

– Halgazdálkodási vízből horgászattal kifogott, harminc centi feletti halat nem lehet élve elszállítani, de vannak vizek, ahol még szigorúbb szabályok vannak érvényben. A horgász, ha nem engedi vissza a vízbe, csak saját fogyasztásra viheti el a kifogott halat, az kereskedelmi forgalomba nem hozható. Emiatt eljárás indult azzal kapcsolatban, hogy hogyan került a Pest megyei horgásztóba a hal – mondta a Borsnak Zsigmond Richárd, a Nébih Földművelésügyi Igazgatóságának vezetője.

A hatóság a matuzsálemi korú ponty feketepiaci értékét nyolcszázezer forintban határozta meg. Hiszen egy ekkora halnak óriási a vonzereje a horgászok számára, mert egy életre szóló trófea lehet.

Ó mely sok hal…

De az is könnyen lehet, hogy az ügyben hiábavaló a büntetés: a kérdéses tó tulajdonosa azt írta a Facebookon, hogy nem fogja földhöz vágni a bírság, és több hasonló hala is van. Volt is már hasonló ügye, tetten is ér­ték, a büntetése pár százezer forint volt.

Szomorú, hogy sok természetes vízben szinte már nincs is hal (mert lehalászták őket), s közben a kis mesterséges tavakba kényszerítik őket, ahol szűkösebb az élettér és a táplálékforrás, emiatt könnyebben elpusztulhatnak. Ugyanakkor nincs olyan törvény, ami visszatartaná a „horgászmágnesbizniszben” utazókat, jelenleg ugyanis csak azért lehet felelősségre vonni valakit, hogy szabálytalanul elviszi a halat. Akkor néz ki csak keményebb büntetés, ha orgazdaságért kell felelnie.

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek