„Az úgynevezett Quaestor-ügyben a Fővárosi Főügyészség összesen 11 személlyel szemben emelt vádat bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.
A vádirat lényege szerint T. Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor csoport működtetésének keretében, bizonyíthatóan 2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
A bűnszervezet T. Csaba irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor csoport vezetőtestületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése.
A bűnszervezet a befektetői értékek sikkasztása mellett csalást is elkövetett azzal, hogy a Quaestor csoport tényleges fizetésképtelen helyzetéről a befektetőket megtévesztve vállalati kötvényeket (köztük a valóságban nem létező értékpapírokat is) értékesített. A befektetői értékek sikkasztását egészen addig folytatták, amíg a vállalati kötvényértékesítésből megfelelő bevételre tettek szert, ezt követően a csalás-sorozatot egészen a 2015 márciusában történt lebukásukig folytatták.
A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádirata öt vádpontot tartalmaz:
I. vádpont: A vádlottak kihasználták a Quaestor Értékpapír Zrt. és KELER elszámolóház értékpapír nyilvántartási rendszerének különbségét. Ennek során 2007. és 2012. év között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították úgy, hogy az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor saját számlájára, majd azokat értékesítették. A bevételt részben a veszteséges társaságokra költötték, részben a korábbi bűncselekményekkel okozott hiányokat pótolták, egy részét pedig eltulajdonították. T. Csaba és társai a fenti módon 46,6 milliárd forint értékű értékpapírt tulajdonítottak el.
II. vádpont: A vádlottak 2007. év és 2012. év között egyedi megbízások alapján nem létező állampapírokat értékesítettek. Ezáltal összesen 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forint kárt okoztak, amit azonban a későbbi bűncselekményekből származó bevételekből - a lelepleződés elkerülése érdekében - megtérítettek.
III. vádpont: Miután a Quaestor csoport gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, a vádlottak ezt az ügyfelek előtt elhallgatták, és így értékesítettek részben ténylegesen kibocsátott kötvényeket, másrészt a valóságban nem létező, fiktív kötvényeket - a visszafizetés reális esélye nélkül. A fenti módon 2007. és 2015. év között több mint 30.000 sértettnek okoztak kárt; a sértettek közül 232 személyt ért 50 millió forint feletti kár, melynek összértéke 20 milliárd forint.
IV. vádpont: A vádlottak a 2007. és 2015. év közötti időszakban egyes ügyfeleikkel opciós szerződéseket kötöttek a valóságban nem is létező, fiktív vállalati kötvények megvásárlására. A vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.
V. vádpont: T. Csaba 2007 júliusa és 2013 októbere között a pénzintézet legális tevékenységéből származó bevételéből összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el készpénzben.
A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés.” - közölte Dr. Ibolya Tibor, fővárosi főügyész.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.