Egy olajkút mélyén találtak rá Carlosra, a Szabó család dán dogjára. A gazdája állítja, egy helyi vadász bánt el brutálisan az állattal.
– A település határain belül sétáltattuk a két dogunkat, Alizt és Carlost – kezdi Szabó Sándor, a kivégzett kutya gazdája.
– A felszerelés rajtuk volt: nyakpóráz, nyakörv, még világító jelzőlámpa is. Aztán Carlos úgy harminc métert előreszaladt egy bokros területre. Szólongattuk, de nem jött. Ekkor már tudtuk, hogy baj van, ezért elrohantam a terepjáróért, hogy megkeressem a kutyát. Mire odaértem, már nem volt a bokros részen.
Egy vadászlesnél veszett nyoma a kutyának, Sándor pedig tudta, kit kell keresnie. A vadász nem tagadta, hogy ő lőtte le a kutyát, ám azt állította, hátulról támadt rá Carlos.
– Ennek ellent mond, hogy a ruháján nem volt szakadás, és sáros sem volt. Kóbor kutyának sem hihette Carlost, hiszen lámpa, két nyakörv volt rajta. A lövésről jegyzőkönyvet nem írt, a kutyánk testét pedig egy olajkútba dobta. Nyakon lőtte szegényt, de a sérülései alapján később puskatussal is ütötte. Nem tudom, melyikbe halt bele, de ha nem a lövésbe, akkor kínhalált halt. Egyszerűen kivégezték! – mondja remegő hangon Sándor.
A rendőrség állatkínzás miatt nyomoz az ügyben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.