Világszerte óriási az érdeklődés a Saul fia iránt. Ez annyit jelent, hogy akár több milliárd forintos bevételt is termelhet a díjnyertes film.
Spielberg után szabadon
Minden idők legsikeresebb holocaustfilmje Stephen Spielberg 1993-as alkotása, a Schindler listája. Alig több mint 22 millió dollárból készült el, és csak Amerikában százmillió dolláros hasznot hozott, s ugyanennyit termelt a világ többi részén. Ez tízszeres szorzó; ha a Saul fia összesen 450 millió forintos bekerülését tekintjük, akkor óriási üzleti sikert jelentene egy, hasonlóan tízszeres szorzóval megbecsült négy és fél milliárdos összbevétel a forgalmazásból. Erre Nemes Jeles László alkotásának meg is lehet az esélye.
A Borsnak nyilatkozó filmes szakemberek szerint az USA a legfontosabb piac. Általában a teljes bevétel felét termelik meg az amerikai mozik, ez a fenti becslés szerint a kétmilliárd forintos szintet is súrolhatja. Igaz, a bevétel sokfelé oszlik, minden, a nagyvilágban el- adott mozijegy után annak 7–10 százaléka juthat vissza a filmet előállító országba.
Világsztárok nélkül
A Saul fia költségeiből 5-10 százalék mehetett el a stáb gázsijára, de ebben a filmben nincsenek világsztárok. Mivel a Magyar Nemzeti Filmalap támogatta a filmet, ezért – nemzetközi partnereivel – kizárólagosan ez a hivatal intézheti a külföldi értékesítést, mint ahogyan a majdani haszonból származó bevételek is ide futnak be elsőként, ennek a fele marad a filmalapnál.
– Van filmművészet és van filmipar, nyilván utóbbi is fontos szempont. Azt, hogy milyen bevételeink lesznek, feltehetően egy hónap múlva számolgathatjuk – mondta a Borsnak Sipos Gábor, a film egyik producere. Már ötven országba adták el a vetítési jogokat.
A több mint 38 ezer mozit eltartó Amerikára a Sony Picture Classics szerezte meg a forgalmazási jogokat, és a kellő promócióra, reklámra, egyebekre akár fél-egymillió dollárt is elkölthet a nagy cég, amely a megállapított jutalékon felül természetesen ezt veszi le először a majdani bevételből.
Jönnek a támogatók
Mivel nem közönségfilmről van szó – szinte biztosra vezetô, elsősorban a művészfilmekre nyitott nézők ülnek majd be a Saul fiára – így őrült kasszasikerre nem lehet számítani. Az alkotók számára a legfőbb hozadék, hogy a következő filmjükhöz bőségesen akad majd gáláns támogató.
Ha már csak ez utóbbi szempontra tekintünk, akkor is megállapítható, hogy a Saul fia nemcsak kiváló film, de jó üzlet is.
Két napról szól a film
A Saul fia Nemes Jeles László filmdrámája. Az alkotás – egyéb díjak mellett –elnyerte a cannes-i fesztivál Zsűri Nagydíját. Ekkora sikert utoljára 1984-ben ért el magyar alkotás, a Napló gyermekeimnek, amely Mészáros Márta alkotása. A Saul fia cselekménye Auschwitz-Birkenauban játszódik 1944-ben, főhőse, Saul Ausländer magyar zsidó rab két napját mutatja be, aki az egyik krematórium sonderkommandójának tagja.
