Nem eresztik anyuci szoknyáját a magyar fiatalok. Még a huszonévesek negyven százaléka sem akar saját otthont. Ráadásul egy másik városban kínált, jól fizető állás sem mozdítja ki őket.
Meglepő, ám korántsem mulatságos eredménnyel zárult a hazai Kutatópont fiatalok körében végzett felmérése. Kiderült: a 15-29 év közöttiek negyven százaléka nem tervezi, hogy a közeljövőben elköltözik a szüleitől. Sőt akkor sem mozdulnának, ha egy másik településen jó fizetés várna rájuk. Saját vállalkozás indítását sem tervezik. Miért veszett ki belőlük az ambíció?
A szociológus szerint sokkal későbbre tolódott a felnőtté válás, mint akár tíz-húsz éve. – A fiataloknak ma sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, ha a szülői házban maradnak. Egyrészt a házimunka terheiből nem sokat kell vállalniuk, másrészt rezsit sem fizetnek – magyarázza Herczog Mária. – Éretlenebbek, mint az előző generációk, hiányzik belőlük a felelősségvállalás. Ezt jól példázza, hogy a többség az alacsonyabb bért és a kényelmes alkalmazotti státuszt választja a saját vállalkozás beindítása helyett. Bezzeg ha másnak sikerül, attól irigylik a pénzét.
Egészen másként látja ezt Puskás Peti énekes, aki 29 évesen még mindig a szülői házban él. – Nem igaz, hogy a felelősségvállalás hiányzik a fiatalokból – mond ellent. – Nálunk mindenki művész a családban, elég rendszertelen életet élünk, így nagyon jó, hogy időnként otthon találkozunk. Persze anyagilag is jobban járok, és az sem rossz, hogy ha fáradtan hazaérek, nem kell mosogatnom vagy porszívóznom, anyám főztje van a hűtőben. Én annak ellenére szeretek itthon lakni, hogy sokat dolgozom, és egy vállalkozást is viszek.
Önálló otthont azért ő is tervez. – De csak álmaim lakásába költözöm, albérletbe nem – magyarázza. – Bízom benne, hogy négy-öt éven belül sikerül is.
Pedig a pszichológus szerint nem túl szerencsés, ha valaki a gyermeki létből vállal rögtön gyermeket. – A szülői hát kényelme huszonévesen nem használ a személyiségfejlődésnek – szögezi le Szlobodnyik Csaba. – Mielőtt valaki családot alapít, ajánlatos megtapasztalnia az önálló élet próbatételeit. Ne akkor tanuljon meg gondoskodni magáról, amikor már a gyermekeiről kellene gondoskodnia.
