Kényszerbetegsége tette zsenivé Jobsot

Számos amerikai zseni életét határozta meg kényszerbetegsége, az úgy­nevezett obszesszív-kompulzív zavar, ám míg a páciensek többsége szenved, ők a kényszertől tökéletességre törekedve zseniális életművet hagytak maguk után.

Joshua Kendall újságíró könyvet írt róluk, s állítja, ha a függetlenségi nyilatkozatot és a sokoldalúságával történelmet író Thomas Jefferson elnök – a postaküldöncből lett pilóta, író, feltaláló és felfedező –, Charles Lindbergh vagy a tavaly elhunyt számítógépes zseni, Steve Jobs nem kényszerbeteg, Amerika egészen más, szellemi teljesítményét tekintve jóval szegényebb ország lenne.

A Kendall könyvében felsorolt hírességek kényszerbetegsége a kór legjellemzőbb tüneteit sorakoztatta fel. A zavartól szenvedők gondolatai kuszák és szenvedést okoznak, ezt kompenzálják sajátos „bogarakkal” – nyilatkozta a zágrábi Vecernji Listnek Jobs egyik kezelőorvosa, dr. David M. Levin, a Miami Egyetem klinikaisebész-professzora horvát származású asszisztense, dr. Zeljko Casper. A szakember szerint az Apple legendás hírű elnöke tisztaságmániával enyhítette betegségét.

Steve Jobs nem tűrte maga körül a piszkot. Amikor első cégét 1984-ben, Kaliforniában megalapította, munkatársai legnagyobb megdöbbenésére reggelenként négykézláb mászta körbe az irodák padlóját porszemek után kutatva. Sem ott, sem a felszerelésen nem tűrte a szennyet. Azt vallotta, ha nem tartjuk tökéletesen tisztán a környezetünket és a műszereinket, képtelenek leszünk a fegyelmezett és hatékony munkavégzésre is. Amikor rákbetegségével a kórházban feküdt, megtörtént, hogy az oxigénmaszkot letépte az arcáról, mert nem tetszett a külalakja, s újat kellett neki terveztetni.

A szakember szerint ez a kényszeresség sokban hozzájárult Jobs életművének tökélyéhez, a lángész ugyan a személyiségében rejtőzött, de enélkül nagy valószínűséggel közel sem alkot olyan nagyot.

Jobshoz hasonlóan Thomas Jefferson, az Államok harmadik elnöke is tisztaságmániával enyhített a kényszeres zavar okozta kínjain, s nyilván a kór befolyásolása miatt lett korának talán legsokoldalúbb értelmiségije: a politika mellett a tudományoknak szentelte minden energiáját. Ügyvéd, feltaláló és író volt, de érdeklődési körébe tartozott a földművelés, az építészet, a régészet, a matematika, a kriptográfia, a nyelvek, a politika és a paleontológia is.

Az Atlanti-óceánt elsőként átrepülő Charles Lindbergh kényszerbetegségét elsősorban a családja szenvedte meg, hisz feleségét és öt gyermekét
valósággal terrorizálta kényszeres hóbortjával: egész nap az elvégzett és elvégzendő feladatokat és a kiadásokat listáztatta velük. Szerencséjükre a zse­ni rengeteg elfoglaltsága miatt évente csak pár hetet, hónapot töltött velük…