Enyhe büntetésekkel megússzák a kegyetlenkedést

Több ezer embert vár a fővárosba az Aktion Fair Play és az Állatvédőrség, a két szervezet szombatra szervez nagyszabású tüntetést az állatkínzás elleni hathatósabb fellépésért. Egyben petíciót nyújtanak át a magyar kormánynak a változtatások érdekében.

Íjjal ölt a borsodi polgármester

Szinte naponta lehet olvasni állatkínzással kapcsolatos híreket, emberek válogatott kegyetlenséggel végeznek az ártatlan négylábúakkal. Nagy felháborodást váltott ki legutóbbi cikkünk, amely a golopi polgármester, Kiss Lajos büntetőügyéről szólt. Kiss egy íjjal keresztül lőtt egy tízkilós kiskutyát, Buksit. Kiss ellen a rendőrség állatkínzás miatt indított eljárást, vádemelés később várható.

Ledöfte László Felhôt, a lovat

A legsúlyosabb büntetést állatkínzási ügyben idén májusban szabott ki a bíróság. Sz. Lászlót egy év letöltendő fogházra ítélte jogerősen a Budapest Környéki Törvényszék. A férfi 2010 júliusában Érden a nyílt utcán leszúrt egy lovat az állat 16 éves tulajdonosának szeme láttára. László az utcán vitába keveredett a nála bértartásban lévő, Felhő nevű ló gazdájával, egy fiatal lánnyal, illetve annak édesanyjával. Kifogásolták az állat szerintük rossz tartási körülményeit, s közölték, hogy máshová kívánják vinni kedvencüket. A férfi ekkor egy késsel leszúrta az állatot, amely a helyszínen elpusztult.

Jó a törvény, de gyenge a végrehajtás

Tornóczky Anita, az Állatvédőrség szóvivője a Borssal közölte: 2004 óta a törvény szerint, aki gerinces állatot úgy bántalmaz, illetve tart, hogy az az állat egészségének károsodásához vagy annak pusztulásához vezet, bűncselekményt követ el. A szervezet szerint a hatályos törvény hozhatna javulást, ha a gyakorlatban a törvény betartatása is működne. De nem működik.

Az első letöltendő szabadságvesztést a Békéscsabai Bíróság szabta ki a törvény hatályba lépése után öt hónappal: négy hónap fogházat mért egy férfira, aki két kutyát téglával fejbe vert, majd kútba dobott. Azonban ritkaság számba megy, ha valaki valóban megkapja tettéért a szabadságvesztést. Három év alatt 2206 személy ellen indult eljárás, ebből letöltendő börtönbüntetést mindössze 23 esetben, felfüggesztett büntetést pedig 101-ben ítéltek.

Az olyan esetek, ahol tényleg az elkövetett kínzás mértékéhez szabták a büntetést, nemigen fordult elő. Sokak szerint már az is eredmény, ha egy-egy állatkínzással gyanúsított egyén az igazságszolgáltatás elé kerül. A szombati tüntetéssel az állatbarátok a törvény betartatását szeretnék elérni.

Teljesen lepusztult gyepmesteri telepek

Az Állatvédőrség szerint a gyepmesteri telepeken is gyakran olyan állapotok uralkodnak, amelyek már önmagukban állatkínzásnak minősülnek. Mintha nem is lenne állatvédelmi törvényünk. A széttépett tetemekkel, sötét vermekben heverő ketrecekkel ezek a telepek nem érik el az állatjóléti minimumot sem. A gyepmesteri telepek fenntartására az önkormányzatok éves szinten milliókat költenek, melyből a becslések szerint évi 18 ezer kutya elpusztítására jut elegendő keret. Ebből az összegből megelőzéssel és menhelyek kialakításával humánus és törvényes módon lehetne megoldani a problémát.

Változást követel az Állatvédôrség

Az Állatvédőrség öt pontba tömörítette követeléseit. Integrálják az állatvédelmet és a felelős állattartást a nemzeti alaptantervbe! Hozzanak létre egy jogi keretet és működési szabályzatot a gyepmesteri telepek kialakítására és az ottani állattartási körülményekre! A fajtatiszta kiskutyákat kizárólag származási lappal lehessen értékesíteni! Legyen a zoofília büntethető! Az elkobzást és a lefoglalt állatokat illető gyorsított eljárást megfelelő jogi háttér segítse!

40 év börtön a tülökcsempészeknek

A WWF Magyarország szerint külföldön szigorúbban lépnek fel az állatkínzókkal szemben. Példaként említik, hogy a múlt héten történelmi jelentőségű ítélet született egy orrszarvútülök-csempész ügyében Dél-Afrikában. Egy férfit 40 év fegyházra ítéltek, mert többször is illegálisan próbálta exportálni a súlyosan veszélyeztetett állatok tülkét.