Blokkolóóra lecsap, délután négy óra van, tessék visszajönni holnap reggel! – mondja a termetes irodista néni, majd hatalma tudatában, kaján mosollyal a szája szélén, rázárja az évtizedes lakatot a hivatal ajtajára.
A rozsdás vas csikorgása, mint a sátán nevetése: kíméletlen ítéletet hoz a napod felett. Neked véged!
Hiába járt le a személyi igazolványod, hiába nyelte be az automata a bankkártyádat, neked itt mostantól semmi keresnivalód, tetszettél volna felkelni korábban, és hivatali időben elővezetni a piti kis problémádat. Aki valaha intézte már a hivatalos ügyeit, annak ismerős ez a jelenet, tulajdonképpen hozzá is szoktunk.
Arra mégis felkaptam a fejem, hogy Barsi Adrienn, a harapós aktmodell – akit hetek óta köröz a rendőrség – úgy döntött, mégis bevonul a fogházba, és letölti a rá jogerősen kiszabott büntetését, mert nem akar üldözöttként élni. A playmate azonban hibázott: péntek délután jelentkezett a Nagy Ignácz utcai büntetés-végrehajtási intézet kapujában. Gondolom, négy után, mert a kapuőr egyszerűen nem engedte be! A büntetés-végrehajtás szóvivője szerint egyébként helyesen járt el a rendőr, mert aki önként vonul be, annak hivatali időben kell jelentkeznie.
Ennek fényében egy megfontolásra érdemes jótanács azoknak, akiket éppen köröz a rendőrség: ha már hetek óta hajtóvadászat folyik ellened, de nem vonultál be időben, és valahogy nyugalmassá akarod varázsolni a hétvégédet, akkor péntek délután fél ötre menj a börtön ajtajába, és máris mehetsz haza a családodhoz húslevest enni. Biztos lehetsz benne, hogy nem törik majd rád az ajtót a rend éber őrei. Megvárják ezzel a hétfő reggelt, akkor kezdődik ugyanis a munkaidő. A rablónak és a pandúrnak is.
