Megfejtették a Húsvét-sziget szobrainak több ezer éves rejtélyét

Megfejtették a Húsvét-sziget szobrainak több ezer éves rejtélyét

Amikor Roggeveen 1722-ben megérkezett, az ott élő rapa nui kultúra már hanyatlóban volt – legalábbis a régészek szerint. Mégis, egykori dicsőségük maradványai, a fej alakú szobrok (moai) formájában megmaradtak szétszórva a Húsvét-sziget partján.

Lehet, hogy ezek a moai szobrok nem olyan régiek, mint más híres monolitok, mint például a Stonehenge, de közel olyan nehezek. Párosítsd ezt a szigetek távoli elhelyezkedésével – 1000 mérföldre Polinéziától, 1400 mérföldre Dél-Amerikától –, nem is beszélve a lakói számára rendelkezésre álló korlátozott erőforrásokról és technológiákról. Így elkerülhetetlenül felmerül a kérdés: pontosan hogyan építették?

A moai szobrok lenyűgöző tulajdonságai

Az ikonikus szobrok széles, ferde orruk, összevont szemöldökük, beesett szemgödörük és kiálló álluk miatt azonnal felismerhetővé váltak a világ minden tájáról érkező emberek számára.
Ugyanilyen érdekesek a fizikai tulajdonságaik is. Az átlagos moai szobor mérete 4 méteres, bár a legnagyobb eléri a 22 méteres magasságot. A legtöbb szobor súlya eléri a 14 tonnát, vagyis nagyjából kétszer olyan nehéz, mint egy kifejlett afrikai elefánt.

A rejtélyes rapa nui nép

Bár nem tudjuk, hogyan készültek a Húsvét-szigeti moai szobrok, de biztosan tudjuk, ki készítette őket. A nyelveket, a mitológiát és a művészetet összehasonlítva a tudós közösség úgy véli, hogy a rapa nui nép eredetileg Polinéziából érkezett, és ie. 400 és 800 között utazott a Húsvét-szigetre. Társadalmi felépítésük valószínűleg hasonló volt más polinéz kultúrákéhoz, ahol a közemberek engedelmeskedtek a törzsfőnökök akaratának.

A tudósok úgy vélik, hogy a moai szobrok építése i.sz. 1200 körül kezdődött, és egészen i.sz. 1650-ig tartott, röviddel Roggeveen érkezése előtt. A szobrok puha vulkáni tufából készültek, amelyet a szigetlakók valószínűleg a Rano Raraku nevű, mára kialudt vulkáni kráterből hoztak elő.
A polinéz műalkotások és műtárgyak nagy gyűjteményét őrző Metropolitan Museum of Art által közzétett cikk szerint legalább 15 emberre lett volna szükség ahhoz, hogy eltávolítsák a nagy tufatömböket a kráterből. Ezeket a tömböket azután szakképzett mesteremberek és segédeik faragták, az előbbiek az általános formát, az utóbbiak a részleteket vázolták.

Hogyan mozgatták az ősi kőtömböket?

Akárcsak a Stonehenge-et alkotó óriási táblák esetében, a kutatók régóta azon töprengenek, hogyan sikerült a rapa nui embereknek a moai-t a jelenlegi helyükre költöztetni. Mintegy 300 befejezetlen szobor maradt Rano Raraku közvetlen közelében, ami azt sugallja, hogy a szállítás komoly kihívást jelentett.

A kutatók egy ideig úgy gondolták, hogy a rapa nui emberek szánokon mozgatták őket, mígnem a replikákkal végzett valós kísérletek kimutatták, hogy ehhez körülbelül 1500 emberre lett volna szükség. Jelenleg a tudományos konszenzus az, hogy „sétáltak". Nem önmagukban, hanem két kötélkészlettel, amelyeket a szobrok két oldalára erősítettek, és a megfelelő sorrendben meghúzva megnövelték hatalmas súlyukat, és mindössze 40-re csökkentették a mozgatáshoz szükséges emberek számát.

Egyes moai-kat kb. 2,5 méter magas, henger alakú kalapok díszítenek, amelyeket pukao -nak neveznek. Ezek a szobrokkal ellentétben ezek nem vulkáni tufából készültek, hanem vörös scoriából, egy olyan anyagból, amely a vulkánban keletkezett, de a kitörések során kilökődött, amelyek jóval azelőtt történtek, hogy a rapa nui nép először megvetette volna a lábát a Húsvét-szigeten.

A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent cikk azt állítja, hogy a szigetlakók rámpák segítségével helyezték el őket a moai tetején, előrebillentve a szobrokat, mielőtt visszalökték őket.
Ami a moai jelentését illeti, az uralkodó elmélet az, hogy a rapa nui ősi főnökeit képviselik – a vezetőket, akik kozmológiai világnézetük szerint istenektől származtak, és megvédik a szigetlakókat a katasztrófáktól. A hipotézist alátámasztja, hogy nagyjából mindegyik a szárazföld belseje felé néz, eredeti építőik lakóhelyére.

Íme a kísérlet, amely megmutatja, hogyan mozgatták a moai szobrokat a Húsvét-szigeten: