Éheznek a kék bálnák a klímaváltozás miatt.

Elnémult a kék bálnák éneke – Félelmetes figyelmeztetés az emberiségnek

PUBLIKÁLÁS: 2026. február 24. 17:15

A Monterey Bay környéki bálnaleső túrák résztvevői az elmúlt években egyre baljósabb csenddel szembesülnek az óceánon. A legfrissebb kutatások szerint a kék bálna éneke drasztikusan megritkult, ami a faj túlélési esélyeinek romlását jelzi. Ez az emberiség számára is nagyon rossz ómen, mutatjuk, miért.

Etédi Alexa

A szerző cikkei

A Monterey Bay Aquarium Research Institute (MBARI) kutatói megdöbbentő adatsort tettek közzé: az elmúlt hat év során csaknem 40 százalékkal csökkent a térség kék bálna populációja által kibocsátott hangjelzések gyakorisága. Ez a változás nem csupán a biológusok számára figyelmeztető jel, hanem az egész tengeri ökoszisztéma állapotának tükre. A jelenség hátterében egy összetett folyamat áll, amely az óceáni áramlatok megváltozásával és a víz hőmérsékletének emelkedésével kezdődött.

A kék bálna farokúszója emelkedik ki a vízből. — A kék bálna populáció a XX. század tömeges vadászata után ismét a kihalás szélére sodródik?
Fotó: UVL

Drasztikus némaság: a kék bálnák éneke 40%-kal csökkent az elmúlt hat évben az amerikai partoknál.
Éhező óriások: a tengeri hőhullámok miatt összeomlott a krillállomány, így az állatoknak nincs energiájuk énekelni.
Túlélési harc: a kommunikáció helyett minden erejüket a táplálékkeresésre és a vándorlásra fordítják.

Hallgat a kék bálna – az éhezés némasága

A tudományos közösség által csak „The Blob” (A Folt) néven emlegetett tengeri hőhullám, amely először 2013-ban jelent meg, alapjaiban forgatta fel a Csendes-óceán keleti medencéjének élővilágát. A víz hőmérsékletének több mint 2 Celsius-fokos emelkedése olyan kémiai változásokat indított el, amelyek kedveztek a mérgező algák elszaporodásának, miközben visszaszorították a mélyebb, tápanyagban gazdagabb rétegek feláramlását.

A kék bálnák számára – amelyek egyébként ritkán jelennek meg a partvidékek közelében – ez az élelemforrásuk, a krill és a szardellák tömeges pusztulását jelentette. John Ryan, a kutatóintézet biológiai oceanográfusa szerint a bálnák jelenleg egyfajta kényszerű némaságban élnek.

Mélyben úszó kék bálna. — Manapság sokkal nagyobb távokat kell megtenniük a kék bálnáknak, hogy elegendő élelemhez jussanak, ez pedig rengeteg energiát igényel.
Fotó: Ajit S N

Az éneklés ugyanis rendkívül energiaigényes folyamat, amelyet a hímek elsősorban párkereséskor és kommunikációra használnak. Amikor az állat szervezete az éhezés szélére kerül, az ösztönök a létfenntartást helyezik előtérbe. Az energiát nem pazarolhatják hangadásra, minden erejüket a hatalmas víztömegek átfésülésére és a ritkuló táplálékfoltok felkutatására kell fordítaniuk.

Hosszútávú következmények – klímaváltozás

A megfigyelések szerint a bálnák ma már sokkal nagyobb távolságokat tesznek meg az észak-amerikai partvidék mentén, mint korábban, és ez a vándorlás folyamatos stresszt jelent számukra. Ha nem találnak megfelelő mennyiségű krillt, a szaporodási ciklusuk is megszakad, ami hosszú távon a kék bálna populáció újabb hanyatlásához vezethet (ezek az állatok egyébként sajnálatos módon a mikroműanyagok legnagyobb fogyasztói is). Ez különösen fájdalmas fejlemény annak fényében, hogy a faj a XX. századi kíméletlen bálnavadászat után éppen csak elkezdett magához térni a nemzetközi tilalmaknak köszönhetően.

Az utazók számára a bálnales továbbra is elérhető program, de a szakértők szerint a turistáknak is fel kell készülniük a megváltozott körülményekre. Az óceán már nem ugyanaz a stabil közeg, mint tíz évvel ezelőtt. A „néma” óriások látványa bár továbbra is lenyűgöző, a szakemberek szerint ez a csend valójában egy néma segélykiáltás. A klímaváltozás hatásai már nem a jövő elméleti forgatókönyvei, hanem a jelen kézzelfogható, vagy éppen hallható – pontosabban elhallgató – valósága, ami az emberiségre is komoly negatív hatással van.

Hallgasd meg a kék bálnák énekét a videón:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: