Így fog véget érni az emberi civilizáció a mesterséges intelligencia szerint

Az emberiség története során a civilizációk összeomlása eddig mindig helyi jellegű volt: elbukott Róma, elnéptelenedtek a maja városok, de a világ egésze ment tovább. Ma azonban, a globális összefonódottság korában, a kérdés már az egész emberiség jövőjére vonatkozik. Most három meghatározó mesterséges intelligencia adott választ az égető kérdésekre: szerintük mikor és hogyan futhat zátonyra a modern világ hajója.

• Emberi tényező a végzet: mindhárom AI egyetért abban, hogy a legnagyobb veszélyt nem az űrből érkező aszteroidák, hanem a saját technológiai és politikai döntéseink jelentik. 
• Fizikai és kulturális határok: míg az egyik AI a Föld erőforrásainak kimerülésére figyelmeztet, egy másik szerint a civilizációt a történelmi emlékezet elvesztése is romba döntheti. 
• A XXI. század a vízválasztó: az elemzések szerint a következő évtizedekben dől el, hogy a mesterséges intelligencia mentőöv lesz-e az emberiség számára, vagy a végső lökés az összeomlás felé.

Digitális jóslatok az emberiség alkonyáról: hogyan látja a mesterséges intelligencia a civilizációnk végét?

Bár mindhárom rendszer ugyanabból az emberi tudásbázisból merít, válaszaik mégis eltérő hangsúlyokat kaptak, megmutatva a jövőkutatás különböző irányait.

Az első AI – amely a klasszikus akadémiai megközelítést választotta – szerint a végzet nem egyetlen esemény, hanem egy kockázati lista. Válasza élesen kettéválasztja a biológiai kihalást és a társadalmi összeomlást. Jóllehet a Nap ötmilliárd év múlva esedékes halála csillagászati bizonyosság, a XXI. század „emberi” kockázatai – a nukleáris konfliktus, a biotechnológiai visszaélések és a rosszul kezelt mesterséges intelligencia – sokkal közvetlenebb veszélyt jelentenek. Szerinte a civilizáció vége egyfajta technológiai vagy politikai rövidzárlat lesz.

A második AI válasza ennél jóval sürgetőbb és konkrétabb. Ő a jelenleg is zajló folyamatokból, a nyers adatokból indul ki: a klímaváltozás, az erőforrások kimerülése és a társadalmi egyenlőtlenségek mentén modellezi a bukást. Itt már konkrét dátumok is elhangzanak: egyes számítások szerint 2040 és 2050 között jöhet el az a pont, ahol a rendszer már nem lesz képes kezelni a külső és belső feszültségeket. Ez a megközelítés a civilizációt egy túlterhelt gépezetnek látja, amely egyszerűen kifogy az üzemanyagból és az alkatrészekből.

A harmadik AI válasza egy mélyebb, kulturális réteget érintett: a komplexitás és a történelmi emlékezet elvesztését. A történelem tanulsága, hogy a civilizációk gyakran akkor buknak el, amikor a fenntartásukhoz szükséges adminisztráció és technológia már túl bonyolulttá válik a társadalom számára. Ha elveszítjük a kapcsolatot a múltunkkal és a hiteles tudással, a civilizáció lényege szűnik meg, még mielőtt az utolsó lámpa kialudna.

A döntés a mi kezünkben van  

Ha összefésüljük a három mesterséges intelligencia jóslatát, egyértelmű mintázat rajzolódik ki. A civilizáció végének legvalószínűbb forgatókönyve nem egy világűrből érkező kőzetdarab, hanem a saját magunk által gerjesztett folyamatok összessége.

A legnagyobb fenyegetést az jelenti, hogy technológiai hatalmunk messze lehagyta a társadalmi bölcsességünket. Míg a harmadik AI a fizikai határokra (például az erőforrások kimerülése, az eltartóképesség és szennyezés), a második pedig a történelmi folytonosság fontosságát emeli ki,  addig az első a technológiai kockázatokra figyelmeztet. A közös nevező egyértelmű: a túlélésünk záloga nemcsak a technikai innováció, hanem a múltunkból való tanulás és a globális együttműködés képessége.

Nézd meg a videót az emberiség jövőjéről az AI szerint:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: