

Az Agincourt-zátony kristálytiszta vize és gazdag élővilága Tom és Eileen Lonergant is vonzotta, akik tapasztalt búvárként érkeztek Queensland partjaihoz. A 34 éves férfi és 28 éves felesége huszonnégy másik utassal együtt szállt fel az Outer Edge nevű búvárhajóra, hogy hódoljanak szenvedélyüknek. Sosem tértek vissza, és máig nem tudni, vajon cápatámadás, öngyilkosság, vagy kimerülés okozta-e a vesztüket.

A nap végén a hajó úgy indult vissza a kikötőbe, hogy a fedélzetén két emberrel kevesebb tartózkodott. A kapitány, Geoffrey „Jack” Nairn a legénység egyik tagjára bízta a résztvevők megszámolását, ám a statisztika pontatlan lett, mivel két utas időközben újra a vízbe ugrott, így a hajó elhagyta a helyszínt, magára hagyva a Lonergant házaspárt a cápákkal teli vizeken.
A mulasztásra csak két nappal később derült fény, amikor a legénység megtalálta a pár személyes tárgyait a fedélzeten. Ekkor hatalmas mentőakció indult a haditengerészet és önkéntesek bevonásával, de a kutatás nem járt sikerrel.
A búvár pár sorsáról csak hónapokkal később előkerült tárgyak árultak el többet. Egy halász talált rá arra a búvártáblára, amelyen a házaspár kétségbeesett üzenetet hagyott hátra. A szöveg tanúsága szerint
1998. január 26-án, hétfő reggel 8-kor – tehát csaknem húsz órával azután, hogy magukra hagyták őket – még életben voltak, és könyörögtek a segítségért.
A tragédia utáni vizsgálatok során több különös részlet is napvilágot látott, amelyek árnyalták a képet.
Eileen naplójában, amelyet nem sokkal az út előtt írt, aggasztó sorokra bukkantak: feljegyezte, hogy férje, Tom egyfajta „halálvággyal” küzd, és fél, hogy ő is belesodródik ebbe. Tom saját bejegyzései is depresszióról árulkodtak, azt sugallva, hogy élete már elérte a csúcspontját, és innentől csak romlani fognak a dolgok. Bár ezek a sorok táptalajt adtak az öngyilkossági teóriáknak, a család határozottan visszautasította ezt a feltételezést, mondván, ez csupán kiragadott részlet a szövegkörnyezetből.

A tenger később több tárgyat is partra vetett: előkerült Eileen méretre szabott neoprén ruhája, búvármellények és tartályok is. A ruhán talált szakadásokat a szakértők megvizsgálták, de úgy vélték, azokat inkább az éles korallok, semmint ragadozók okozták.
Ennek ellenére a közvéleményt azóta is foglalkoztatja a kérdés, hogy vajon a pár meddig bírta a küzdelmet az elemekkel. A hivatalos vizsgálat szerint a legvalószínűbb forgatókönyv a fulladás vagy a végkimerülés volt, de a testek hiánya miatt a találgatások soha nem csitultak el teljesen.
A hajó kapitányát végül felmentették a gondatlanságból elkövetett emberölés vádja alól, de cége a hanyagság miatt csődbe ment. A Lonergan házaspár esete azóta is mementóként szolgál a búvárturizmusban, és ez a tragédia ihlette a 2003-as Nyílt tengeren című filmet is, amely a legrosszabb rémálmot, a cápatámadást vetítette a vászonra.
Van segítség!
Ha úgy érzi, segítségre lenne szüksége, tárcsázza a krízishelyzetben lévők részére rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123 telefonszámot, akár mobiltelefonról is!
Nézd meg videón a Lonergan házaspár történetéből készült Nyílt tengeren című film előzetesét:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.