Több órára a víz alatt ragadt két búvár: megérezhették a halálukat?

Kihűlés következtében halt meg két búvár, miután felszerelésük megadta magát. A két férfi órákat töltött a sötét, víz alatti koporsóban, mire ki tudták őket menteni.

Szinte megjósolták saját végzetüket a búvárok

Bár a 32 éves Richard Arthur Walker és 28 éves Victor Francis "Skip" Guiel Jr. borzalmas halált haltak, a katasztrofális búvárműveletet követő felháborodás végül örökre megváltoztatta az iparágat.

Az úgynevezett Wildrake-búvárbaleset 1979-ben történt, és a két hivatásos búvár életét követelte egy rutinszerű merülés során az Északi-tenger Keleti-Shetlandi-medencéjében. A tragédia akkor következett be, amikor a búvárharang 158 méter mélységben elszakadt a fő emelőszerkezetétől, a benne lévő két férfit csapdába ejtve.

A búvárok egy egy horgonyos kikötőbóján dolgoztak, amelyet olajszállító tartályhajók kiszolgálására telepítettek. Azonban a merülés előtt Walker megérzései szinte már megjósolták a jövőt.

- olvasta fel a férfi naplója egy részletét özvegye, Jeanne Walker a baleset tárgyalásán.

A végzetes hiba akkor történt, amikor a búvárok már sikeresen hozzászoktak a nagy mélység nyomásához, majd felnézve azt látták, hogy a búvárharangjuk elszabadult az emelőszerkezetről. Az egyetlen dolog, ami a harangot a helyén tartotta, egy kábel volt, ez biztosította a búvárruhák fűtését, az áramellátást, a felszínnel való kommunikációt, valamint az életben tartásukat.

A segítség gyorsan megérkezett, és a két búvárt támogató MS Wildrake hajó mellé beállt a Stena Welder búvárhajó. A mentőbúvárok rögzítettek egy vezetőkábelt a haranghoz, majd a fedélzetén Phil Kasey-Smith és Eddy Frank megkezdte az merülést. Mindezek ellenére a mentőakció nem ment zökkenőmentesen, ugyanis a Stena Welder harangjának világítási problémái voltak, valamint a Wildrake harangján nem működött a jeladó. Végül legalább egy órába telt, mire megtalálták az elszabadult harangot a tengerfenéken.

Kasey-Smith megpróbálta a vezetőkábelt a kikötőbója alapzata köré helyezni, miközben a Wildrake megkezdte a darukampó leengedését. A kampó végül túl hosszúnak bizonyult, így újra le kellett engedni, de a második próbálkozás sem járt sikerrel, így végül a harang a mélyben maradt.

Tragikus módon, amikor Frank végül elérte a párost, látta, hogy Walker vagy Guiel utolsó pillanataikban pánikolva megpróbálták levágni a harangot rögzítő kötelet, de az utolsó vezetéket már nem tudták elvágni. Amikor rájuk találtak, már mindketten a halál küszöbén voltak.

Mire sikerült kimenteni a bajbajutott búvárokat, már semmit sem tudtak tenni értük, halottnak nyilvánították őket a hajó fedélzetén.

A kudarcba fulladt mentőakció mindent megváltoztatott

Az Energiaügyi Minisztérium ellenőre, Roy Giles több biztonsági szabálysértést és gondatlanságra utaló bizonyítékot tárt fel. 1980-ra a merülést szervező Infabco Diving Services Ltd.-t eljárás alá vonták az aberdeeni sheriff bíróságon. A Los Angeles-i szövetségi bíróság 475 000 dollár (156 millió forint) kártérítést ítélt meg Walker özvegyének és lányának, valamint 75 000 dollárt (24 millió forintot) Guiel családjának.

Douglas James Risk sheriff hozzátette, hogy a vállalat számára a gyorsaság fontosabb volt, mint a biztonság ebben a tragikus esetben. Ennek tekintetében mindkét férfi megmenthető lett volna, ha a darut nem emelik fel sietve - írta a Mirror.