

A mediterrán, vagy közel-keleti bazárok, egzotikus piacok varázsa könnyen szertefoszlik, ha a érdeklődésünket túlzott figyelem kíséri. A rámenős árusok gyakran egy pillanat alatt képesek elrontani az nyaralás hangulatát – de van rá mód, hogy udvariasan és hatékonyan kezeljük őket.

Kairó, Marrákes vagy Tunisz: a színes piacok, illatok és zajok egyszerre bűvölik el és fárasztják ki az utazót. A szuvenírvadászat azonban könnyen rémálommá válhat, ha a lelkes árusok túlságosan is közel jönnek – vagy épp nem hajlandók elfogadni a „nem” szót. Egy tunéziai piacozás például sokaknak ismerős történet lehet: két turista ugyanabba a tükörbe szeretett bele, de mire alkudozásba kezdtek, a kereskedő már körmönfont trükkökkel próbálta rájuk tukmálni a portékát. A végeredmény? Két tükör, kétszeres ár és egy keserű felismerés a buszon.
De a „tevegelős” kalandok sem ritkák. Egy rövid szünet a sivatagban, néhány mosolygó helyi fiú, akik kendőt tekernek a turisták fejére – és mire észbe kapnánk, már pénzt kérnek a „szolgáltatásért”. Aki nem tiltakozik azonnal, annak bizony fizetnie kell.
Nem minden ország nézi tétlenül a zaklató árusokat. Egyiptomban például már 2018 óta törvény bünteti az ilyen magatartást: aki a turistákat zaklatja, akár 460 eurós, azaz közel 180 000 forintos bírságot is kaphat. Bár a szabályozás szigorú, a gyakorlatban nehéz betartatni – sokszor egyszerűbb udvariasan, de határozottan elhatárolódni, mint a rendőrségre rohanni.

A legfontosabb, hogy ne vegyük túl komolyan az alkudozást – ez sok helyen a kultúra része, nem támadás. Ugyanakkor tartsuk magunkat az eredeti döntéshez: ha nem akarunk vásárolni, ne kezdjünk el érdeklődni vagy árakat kérdezgetni, mert ez már fél igennek számít.
Ha mégis kellemetlen helyzetbe kerülünk, ne emeljünk hangot és ne lökdössünk – ez csak olaj a tűzre. Sokszor egy mosollyal kísért „no, thank you” vagy „la, shukran” (arabul: nem, köszönöm) többet ér, mint a dühös tiltakozás.
A turistacsalogatás a világ számos pontján mindennapos – legyen szó Egyiptomról, Törökországról vagy Marokkóról. A legtöbb árus csupán a megélhetéséért küzd, és nem rossz szándékkal közelít. A határ azonban ott húzódik, ahol a nyomulás zaklatássá válik.
Ha tehát legközelebb a bazárban valaki túlságosan lelkesen próbál ránk sózni egy „eredeti” Tutankhamon-büsztöt vagy tevebőr táskát, emlékezzünk: a legjobb védekezés a határozott, nyugodt elutasítás – és az, ha inkább élvezzük a hely hangulatát, mintsem belebonyolódunk az alkuharcba.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.