A Föld legnagyobb sebhelye: feltárjuk a Mirnij-gyémántbánya igaz történetét

Van egy hely a távoli, kies és barátságtalan Jakutföldön, Oroszország mindentől távol eső kelet-szibériai vidékén, az Ireljah-folyó partján. Tényleg zord, lélektelen és sivár. Semmi nincs benne, ami vonzóvá tenné, hogy az ember oda utazzon és a saját szemével is lássa. Illetve mégis… itt tátong a bolygó egyik legnagyobb sebe, a Mirnij-gyémántbánya, amely akkora, hogy még az űrből is jól kivehető.

A Szovjetunió gyémántközpontja, a Mirnij-gyémántbánya

Ez a magányos hely szomorú mementója az egykor itt folyó külszíni gyémántkitermelésnek, mégis, eléggé érdekes ahhoz, hogy az ember elszörnyülködve tudatosítsa magában hatalmas méreteit.

Közvetlenül a hatalmas, tátongó lyuk mellett terül el Mirnij városa, amely jellegtelen posztszovjet kockaépületeivel éppoly barátságtalan, mint maga az egész környék. Az egyetlen üdítő látványt az Életadó Szentháromság orosz ortodox templom hagymakupolás tömbje nyújtja, ezen kívül csak füstölgő gyárkémények, óriási panel rengetegek, több sávos, üres autóutak (sőt, még egy Sztálin-szobor is) láthatók mindenfelé, amelyek még a Szovjetunió idejéből maradtak meg.

Ami az időjárást illeti, nos, ez sem segít sokat a vidék vonzóvá tételén: a rövid, meleg, csapadékos nyarakat (amikor mindent ellepnek a szúnyogok) a hosszú, kegyetlen, rendkívül fagyos telek követik. A januári átlag hőmérséklet gyakran a –40 fokot is eléri, a rekord alacsony hőmérséklet pedig –57 fok volt.

Mirnij rideg története

Mirnijt csak 1955-ben alapították, miután a Jurij Habargyin vezette szovjet expedíció egy kimberlitcsövet fedezett fel a közelben. Ezek a csövek olyan vulkanikus eredetű geológiai képződmények, amelyek heves kitörések során jönnek létre, és két tipikus kőzettípusból, kimberlitből, vagy lamproitból állnak, és a gyémántok elsődleges forrásaiként ismertek. Ennek köszönhetően Mirnij alig négy éven belül városi rangra emelkedett, és megkezdődött a gyémánt kitermelése, illetve feldolgozása.

A bányát először külszíni fejtéssel kezdték kitermelni, de ahogy mélyült, fokozatosan áttértek a föld alatti bányászatra. A Mir bánya jelenlegi mélysége 735 méter, átmérője pedig 1,4 kilométer (ezzel a világ második legnagyobb külszíni fejtésű bányája, térfogatában csak az Udachnaya kőbánya előzi meg, amely 640 méter mély, és 1600 x 2000 méter átmérőjű).

Az 1960-as években még évente 10 millió karát gyémántot termeltek ki a gyomrából, de ahogy egyre mélyebbre ástak, már csak évi 2 millió karát gyémánt került felszínre. A külszíni bányászat során egyes becslések szerint mintegy 17 milliárd dollár (mai árfolyamon 6,29 billió forint) értékű gyémántot bányásztak a lelőhelyen, és mintegy 350 millió köbméter kőzetet távolítottak el a bányából.

Balesetek a bánya területén

A külszíni bányászat végül 2001-ben állt le a helyszínen. A kitermelés utolsó éveiben a teherautók már egy 8 kilométer hosszú spirális úton haladtak végig, hogy a bánya gyomrából a felszínre szállítsák a kitermelt köveket. A földalatti bánya üzembe helyezése 2009-ben kezdődött, a kitermelés azóta is tart.

A Mir-gyémántbányát több tragikus baleset is sújtotta az elmúlt években. 2012-ben és 2013-ban két külön omlás során két bányász vesztette életét, míg 2017-ben egy hatalmas vízbetörés történt, amikor a Metegero–Ichersky víztartó réteg megnyílt a fejtés során. A 151 bent dolgozó ember közül 143-at sikerült kimenteni, ám nyolc bányász eltűnt, és a kutatást három hét után feladták.

Persze a területet nem hagyták el, jelenleg az új Mir-Deep földalatti bánya építésének tervezési munkálatai folynak, a bánya kiépítése 2024-ben kezdődött.

A lyuk, amely helikoptereke is képes lenne beszippantani

Mirnij gazdasági és infrastrukturális támogatására – amelytől a legközelebbi nagyváros, Jakutszk légvonalban 820 kilométerre, közúton pedig 1072 kilométerre fekszik – 1975-ben egy meglehetősen nagy repülőtér épült, közvetlenül a bánya mellett. A reptér, bár elsősorban regionális és belföldi járatokat fogad, méretének köszönhetően alternatív reptérként is működik, illetve vészhelyzet esetén olyan nagy gépek is le tudnak itt szállni, mint az Airbus A300, a Boeing 757, vagy a Boeing 767.

Azonban a reptérnek a nyitott gyémántbánya melletti fekvése számos biztonsági aggályt is felvetett, miután a bánya feletti váratlan légmozgások képesek lennének kisebb járművek, például helikopterek beszippantására. Mindez idáig egyetlen megerősített baleset sem történt, de elővigyázatosság okán a helikopterek bánya feletti áthaladása tilos. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: