„Grandiózus, hollywoodi látásmódban gondolkodunk” – interjú Réti Barnabással az augusztus 20-i tűzijáték művészeti koncepciójáról

Hat hónapnyi előkészület, több száz szakember és közel ötvenezer pirotechnikai effekt – idén minden eddiginél látványosabb lesz a Szent István-napi „Tűz és fény játéka”. A rendezvény művészeti vezetői, köztük Réti Barnabás, nem csupán vizuális élményt ígérnek, hanem egy olyan kulturális utazást, amely új szemszögből mutatja meg Magyarország történelmi örökségét. Ahogy korábban megírtuk, augusztus 20-án, 21 órakor veszi kezdetét Az öreg pásztor meséjének második felvonása, és egy több mint 5 kilométer kiterjedésű látványtérben, megszámlálhatatlan fény- és pirotechnikai elemmel, valamint innovatív drónshow-val varázsolja majd el az embereket a Duna-part mentén. Interjú!

Réti Barnabás az augusztus 20-ai tűzijáték művészeti koncepciójáról: „Grandiózus, hollywoodi látásmódban gondolkodunk”

„Örök alkotótársaddal”, Iványi Árpáddal mióta vagytok a művészeti vezetői a Tűz és fény shownak, és hogyan ért benneteket a felkérés?
Az első alkalom 2019-ben volt. Eredetileg Árpit kérték fel, aki korábban látványtervezőként több nagy állami rendezvényen dolgozott, még a korábbi politikai érában is. Neki tehát már volt szakmai múltja ezen a téren. Én ekkor sok időt töltöttem Londonban, ahol számos kreatív szakemberrel dolgoztam együtt rendezvény és show területen. Például a volt lakótársam, Tim Lutkin, többszörös Olivier-díjas világítástervező, ma az Eurodisney kreatív igazgatója. Paul Kieve, egy ismert illuzionista, szintén közeli barátom. Színészként ugyan a színpadon kezdtem, de testközelből láthattam, hogyan dolgoznak a világ nagy produkcióinak, Broadway-sikereknek, világsztárok koncertjeinek, vörös szőnyeges premiereknek a háttéremberei. Amikor hazaköltöztem, Árpi megkeresett, hogy segítsek neki ebben a munkában. 2019-ben kezdtünk, de a Covid miatt csúszott a tűzijáték, így az első közös, történetmesélő, fejezetekre bontott tűzijátékot 2021-ben mutattuk be. Ez hatalmas siker lett, és azóta minden évben új koncepcióval állunk elő. Az évek során a megrendelői igények erősödtek – míg az elején szinte teljes művészi szabadságunk volt, ma már sok konkrét kérést kapunk –, de cserébe egyre nagyobb csapattal dolgozhatunk, és egyre rutinosabbak vagyunk. Idén már az ötödik alkalommal készítjük mi a művészeti koncepciót.

Ha röviden kellene megfogalmazni, mi a show kulturális, művészeti, vagy akár társadalmi üzenete?

Számomra a legfontosabb, hogy átadjunk egy örök érvényű üzenetet. Az első két évben, amikor én írtam a szövegét a shownak, mindig belefoglaltam a személyes indíttatásomat, hogy mennyire fontos megőrizni a kulturális identitást. Külföldön élve értettem meg igazán, mit jelent magyarnak lenni: hogy a hazánk, a nyelvünk és a kulturális örökségünk pótolhatatlan. 

Ez nem kötődik számomra szükségszerűen a valláshoz. Mindenkinek kell, hogy alapvetően legyen hite az élethez. Augusztus 20-ának ünnepe erről is szól: hogy Magyarország minden történelmi vihar és nehézség ellenére létezik. Az őseink ezt mindig megmutatták, a tetteikről pedig máig megemlékezünk minden évben egy-egy külön időszak kapcsán. Ugyanez az egyes emberek életére is levetíthető a mai napig. Ez a néhány millió ember egy nyelvet beszél, amelyet rajtunk kívül senki sem ért, és mégis életben tartjuk. Ez csoda, amit érdemes ünnepelni, és nem szabad elfelejteni, hogy az ember honnan jött, hogy mi az, ami már megvan neki, amire támaszkodni tud. Külföldön színészként sokszor tapasztaltam, hogy a magyar származás önmagában nem jelent sokat, meg kell mutatni, miben vagyunk egyediek. Ha ezt vállaljuk, hittel képviseljük, akkor bármilyen helyzetben helyt tudunk állni. Ez a show üzenete is: büszkén, hittel képviselni azt, akik vagyunk, és így szembe nézni a nehéz helyzetekkel.

Az augusztus 20-ai show egyszerre hagyományőrzés és innováció. Külföldön is felkapták már a fejüket erre a magyarságtudatra?

Manapság sokan élnek vagy dolgoznak külföldön, de hiába költözik valaki Amerikába vagy Angliába, soha nem lesz teljesen amerikai vagy angol. Saját tapasztalatból tudom, mennyire fontos, hogy az ember a saját kulturális gyökereit képviselje. A világban képviselnünk kell magunkat a kulturális értékeinkkel. Egy ilyen show keretében ezt könnyebb eljuttatni a nemzetközi sajtóhoz, és megmutatni: itt van egy ország Európa közepén, ami minden viszontagság ellenére őrzi a hagyományait. A tűzijáték koncepciója ebben is különleges: a világon nincs még egy olyan nemzeti ünnep, ahol tűzijátékkal mesélik el a nemzet történetét. Nálunk a látványosság mellett van edukáció, emlékezés és történetmesélés is. Fényfestés, drónok, zene, narráció, fényshow – komplex, akár egy színházi előadás. Ennek a formátumnak köszönhetően az augusztus 20-i tűzijáték háromszor nyerte el az Eventex Awards nemzetközi díját, és számos egyéb elismerést kapott. A Nuvu Kft., a pirotechnikai kivitelező cég, szintén díjazott a szakmában. Külföldi kollégák is mindig gratulálnak, sőt sokan kifejezetten úgy időzítenek, hogy augusztusra jöjjenek forgatni Budapestre. Például James Darcy brit színésszel egy közös forgatáson végig a tűzijátékról beszélgettünk, mert annyira kíváncsi volt rá. Jó érzés látni, hogy ez a magyar ünnep nemzetközi szinten is elismerést vált ki.

Milyen közös és egyéni inspirációitok voltak a show koncepciójának megalkotásakor? Itt bármire gondolok, tehát könyv, színház, film…

Nehéz egyetlen dolgot kiemelni, mert szinte minden hat ránk. Árpi és én alapvetően grandiózus, hollywoodi látásmódban gondolkodunk. Több mint 15 éve közösen működtetünk egy független színházat, a Budapest Playhouse-t, és a saját produkcióinkban is szeretjük a pazar látványt, a nagy erejű zenét és a sodró történeteket. Fontos számunkra, hogy a közönségnek dolgozzunk, és tudatosan kerüljük a művészi sznobizmust vagy az éppen divatos, szűk körben értelmezhető esztétikai irányzatokat. Olyan műveket szeretnénk létrehozni, amelyeket mindenki érthet és élvezhet. A műveltebb nézők persze több réteget is felfedezhetnek, de az „utca emberére” is közvetlen, zsigeri hatást szeretnénk gyakorolni, az emberi ösztönökre és az alapvető érzelmekre építve.

Inspirál minket a nagy volumenű zene is. Gyakran dolgozunk fel a magyar zeneirodalomból, de mindig hollywoodi filmzenék színvonalán. A látványvilágban sokat merítünk a magyar népművészetből, folklórból és akadémikus művészetből. Amikor egy-egy történet megjelenítésén gondolkodom, gyakran inspirálnak a XIX. századi és XX. század eleji magyar festők – például Benczúr Gyula vagy Szinyei Merse Pál. Szeretem azokat a drámai, tömegjeleneteket ábrázoló realista festményeket, amelyeken sorsok és érzelmek sokasága jelenik meg, mintha egy színházi vagy filmes jelenetet látnánk. Ezt a hangulatot igyekszünk modern technikai eszközökkel a tűzijátékba is átültetni, apró részletekkel gazdagítva.

Az idei évben milyen jelenetek elevenednek majd meg az égbolton?

Idén a trónviszályokat dolgozzuk fel István király halála után. Van egy különleges megoldásunk: az adott tétel egyszerre háborús és nemzeti jellegű, erre még nem volt példa. A zenében például a Német–Római Császárság katonái elleni harcot egy wagneri opera motívumai indítják, majd fokozatosan átalakul magyar verbunkossá. Ez a váltás szinte észrevétlen, mégis erős érzelmi hatása van, és egy kis „plusz ízt” ad a történetmesélésnek.

Milyen szinten kapcsolódik ez a korábbi évek koncepcióihoz?

A legszorosabb kapcsolat a tavaly bevezetett Öreg pásztor meséje koncepcióval van. Ez egy új narrációs forma volt: nem a korábbi narrátorunkat hallhatta a közönség, hanem Körtvélyessy Zsolt hangján szólalt meg az „öreg pásztor” – egy bölcs, sámánszerű figura, aki a tűzbe tekintve látja a történelem mozzanatait. Tavaly a honfoglalás kori mondák világából mesélt, idén pedig István megkoronázásától a szentté avatásáig mutatja be a fiatal Magyarország első évtizedeit. Ez tehát folytatásos történet, de az első három év teljesen különálló művészeti koncepciót követett. Most megtartottuk a tavalyi keretet: ugyanaz a bevezető és búcsúszöveg hangzik el, illetve az Elek Norbi által komponált nyitány, amely a Szózat motívumaiból épül, de hollywoodi, akár Star Wars-hangulatú feldolgozásban. Ezt idén kicsit áthangszereltük, hogy jobban rávezessen a történetre, amely István koronázásával indul.

Milyen egyéb különbségek lesznek még a tavalyi évhez képest?

Változás még, hogy idén sokkal több drónt használunk majd, így a drónshow nagyobb lesz, mint valaha, viszont csak a műsor végén lesz látható. Az elején rögtön tűzijátékkal kezdünk, korábban ez mindig fordítva volt. Most a koronázás jelenetét egy hatalmas „robbanás” nyitja meg, és innen vezetjük végig a nézőket az első évtizedeken.

Jövőre nézve is van már terv?

Ezt sosem tudjuk előre, mindig felkérés alapján dolgozunk. Nagyon örülnék, ha jövőre is mi alkothatnánk a koncepciót. Van tervünk: Az öreg pásztor meséjének befejező részét szeretnénk megvalósítani, és számos más ötletünk is van. Néhány évre előre gondolkodunk, de sosem lehet tudni, hogy újra ránk bízzák-e a feladatot. Úgy érzem, magasra tettük a lécet, és az elmúlt években egy nemzetközi sikert hoztunk létre. A stáb és a rendezvényszervezők is szívesen dolgoznak velünk, kialakult egy gördülékeny, professzionális munkarutin. Iványi Árpi felkészültsége és részletgazdag látásmódja szerintem páratlan itthon – persze kicsit hazabeszélek, de őszintén így gondolom. Bízom benne, hogy jövőre is folytathatjuk.

Az alábbi videóban megtekinthető a teljes előző évi show:

Ezek is érdekelhetnek: