Keresőképtelenség, betegség, táppénz – mi micsoda?

• Mit jelent a táppénz, keresőképtelenség, betegszabadság? 
• Mikor, meddig és kitől kapjuk a pénzt?
• Mit kell tudni a baleseti ellátásról?

A táppénz jelentése sokunknak fejtörést okoz, fogalmunk sincs mikor jár, ki fizet nekünk olyankor és mennyit. Pedig, ha betegség vagy más ok miatt átmenetileg kiesünk a munkából, nem mindegy, hogy milyen jogcímen maradhatunk távol, mi a teendőnk, és hogyan alakul a pénzbeli ellátás – ezekről kérdezte a Fanny magazin dr. Mezei-Rácz János ügyvédet.

A táppénz jelentése – Mikor számítunk keresőképtelennek?

Keresőképtelennek azt tekintjük, aki jogszabályban meghatározott okból nem tudja ellátni a munkáját, és ezt az arra jogosult orvos elbírálja, majd igazolja ezt. A táppénz szempontjából keresőképtelenségnek minősülhet például a várandósság vagy a szülés miatti munkaképtelenség, illetve bizonyos esetekben a beteg gyermek kórházi vagy otthoni ápolása is.

Mi a kötelességünk ez idő alatt?

Kötelességünk betartani keresőképtelenség idején az orvosi utasításokat, így például saját betegségünk esetén az ágynyugalmat, valamint meg kell jelennünk az elrendelt vizsgálatokon és mindig be kell jelentenünk a tartózkodási helyünket is.

Mikor fizet a munkáltató?

A saját betegség miatti keresőképtelenség első tizenöt munkanapjára (évente) betegszabadság jár, amit a munkáltató ad ki és fizet. A betegszabadság díjazása a távolléti díj 70 százaléka, és adó- valamint járulékköteles. Amennyiben a baleset munkavédelmi szabályszegés miatt következik be, a foglalkoztató köteles megtéríteni az államnak az összes nyújtott egészségbiztosítási ellátást. Ez a megtérítési kötelezettség a munkáltatói kockázatkezelés egyik legfontosabb pontja.

Mikor nem vagyunk jogosultak rá?

Az egyéni vállalkozók, illetve a megbízás alapján dolgozók nem jogosultak betegszabadságra. Idén megszűnt a főállású egyéni és társas vállalkozók szociális hozzájárulási adóalapjánál korábban alkalmazott 112,5 százalékos szorzó. Mostantól a szocho alapja a minimálbér vagy a garantált bérminimum 100 százaléka, ami adminisztratív könnyítést és tehercsökkenést jelent.

Szabadnapokra is jár a táppénz?

A táppénz tipikusan a betegszabadság kimerítése után állapítható meg, de akkor is szóba kerülhet, ha valaki eleve nem jogosult betegszabadságra. A táppénz minden naptári napra jár, tehát a szabadnapokra, pihenőnapokra és munkaszüneti napokra is.

Milyen feltételeknek kell megfelelni?

A táppénz feltételei közé három alapvető követelmény tartozik: fennálló biztosítási jogviszony, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség és orvos által megállapított, igazolt keresőképtelenség. Táppénz saját betegség vagy a gyermek betegsége miatti keresőképtelenség esetén is megállapítható.
Amennyiben minden feltételnek megfelelünk és nincs 365 napon belüli táppénzelőzmény, akkor legfeljebb egy éven át lehetünk táppénzre jogosultak.

Mennyi táppénz jár és hogyan zajlik az ügyintézés?

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől és a kórházi ellátástól függően 50-60 százaléka; a napi összegnek maximuma is van. Idén a minimálbér kétszeresének harmincad részével számolva a táppénz naptári napi összege legfeljebb 21 520 forint, amelyből 15 százalék személyi jövedelemadó levonásra került. A kérelmet az orvosi/kórházi igazolással a foglalkoztatóhoz kell benyújtani; az ügyintézési határidő a beérkezéstől számítva nyolc nap, hiánypótlás esetén hatvan nap.

Mit kell tudni a szülés előtti táppénzről? A videóból kiderül: