Segítség, beteg a gyerek! Minden, amit tudnod kell a gyermekápolási táppénzről

Szülőként minden megváltozik. Nem csak az életünk fordul fel fenekestől, de a mindennapjaink is. Hiszen egy gyermekről gondoskodni kell, pláne akkor, ha beteg. Ilyenkor szülőként élhetünk a táppénzzel, amire jogosultak vagyunk gyermekeink után, ha beteg lesz szemünk fénye. Hogy pontosan kinek, mennyi nap jár és hogyan kell elintézni azt cikkünkben részletesen elmagyarázzuk.

Itt az ősz, itt a betegség: ezt tedd, ha beteg lesz a gyerek és táppénzre kell menned

Szülőként sok akadály gördül elénk, amit meg kell oldanunk, hiszen első a gyermek. Ilyen az is, amikor beteg lesz imádott csöppségünk, így nem tudunk megjelenni a munkahelyen. Erre az esetre létezik a táppénz, amit a szülő igénybe vehet, ha beteg a lurkó. Mielőtt azonban mélyebben belemennénk és kiveséznénk minden fontos kérdést, kezdjük az alapoknál. 

Legfontosabb tudnivalók

A gyermek 12 éves koráig jár a szülőnek táppénz, ha a gyermeket otthon kell ápolnia. Kivételt képez ez alól, ha valaki tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, mert az ő esetükben akár 18 éves korig is járhat.

1. Ki veheti igénybe?

Nemcsak az édesanya, hanem az édesapa is jogosult lehet táppénzre, sőt akár más közeli hozzátartozó, ha a gyermeket ténylegesen ő gondozza. 

2. Változhat az időtartam

Folyósításának időtartama a beteg gyermek életkorától függ, és befolyásolhatja az is, hogy egy vagy két szülő neveli-e a gyermeket. Az időtartam 1 évnél fiatalabb gyerek esetén nincs maximálva; 1-3 év között egy szülőnek, egy évben gyermekenként 84 nap jár, 3-6 éves kor között szülőnként 42 nap, 6-12 éves kor között pedig 14 naptári nap lehet táppénzes.

3. Kórházban tartózkodva

Ha a gyermek kórházba kerül, a szülő csak akkor kaphat táppénzt, ha az ő bent tartózkodása indokolt. Például 3 évesnél fiatalabb gyermek mellett. Ennek igazolására szükség lehet írásbeli orvosi javaslatra.

4. Kérjünk róla egy igazolást

A táppénzt mindig a gyermekorvos vagy háziorvos állítja ki. Enélkül nem kezdődik meg a pénz kifizetése. A munkáltatót pedig azonnal értesíteni kell, ha a szülő táppénzre kényszerül.

5. Időben kell tájékoztatni

A kérelmet a szülőnek a foglalkoztatójához kell benyújtania a "Kérelem gyermekápolási táppénz iránt" elnevezésű nyomtatványon, amely az Államkincstár oldaláról tölthető le. Ehhez csatolni kell az orvosi igazolást is.

6. Számoljunk a felső határral

Összege a szülő keresetétől függ, általában a bruttó jövedelem 50–60%-a, elsősorban annak függvényében, hogy a szülő mennyi időt töltött folyamatos biztosításban a munkahelyén. 

Ezekre sem árt figyelni

1. Táppénz nem csak betegség idején jár, hanem várandóság és szülés idejére is; ha valakit eltiltanak a munkájától közegészségügyi okból és nem kap másik állást; ha hatósági elkülönítés alá kerül vagy ha járványügyi vagy állategészségügyi zárlat miatt nem tud dolgozni.
2. Visszamenőleg is igényelhető, de szigorú szabályok mellett. A keresőképtelenséget mindig orvosnak kell igazolnia, ő pedig maximum 6 napra visszamenőleg állíthat ki erről igazolást. Ennél régebbi időszakra csak kivételes esetben adható, ha van orvosi dokumentáció, ami alátámasztja.
3. Nem jár szabadnapra, heti pihenőnapra, és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn; a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére; letartóztatás és börtönbüntetés alatt, vagy ha valaki saját jogú nyugdíjat, vagy szakmájából eredő életjáradékot kap.
4. Maximum 1 évig folyósítható egyfolytában. Ha a gyógyulás tovább tart, akkor a kezelőorvos javaslatára és a szakhatóság engedélyével meghosszabbítható még 3 hónappal. Időtartamába beleszámítanak a korábbi betegszabadságok is, ha nem telt el 180 nap egészségben a két betegség között.
5. A táppénz esetében is érvényesíthetők az adókedvezmények, például a személyi kedvezmény, családi adókedvezmény, négy- vagy többgyermekes anyák kedvezménye, 25 év alatti fiatalok kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye.