

Elsőre talán hihetetlennek tűnhet, de bizony az otthonunkban akadnak olyan konyhai eszközök, amelyek nem megfelelő használat esetén komoly egészségügyi kockázattal járnak. Bizonyos bevonatok, műanyagok vagy régi típusú edények hosszú távon olyan veszélyes anyagokat oldhatnak ki, amelyek hatással lehetnek a szervezetünkre. A Fanny magazin ezért most összeszedte azokat a hasznos tanácsokat, amelyekkel elkerülhetjük a rejtett kockázatokat a konyhában.

A tapadásmentes, „teflon” bevonatokból káros anyagok kerülhetnek az ételbe: a bennük lévő PFAS-vegyületek a kutatások szerint károsíthatják a hormon- és immunrendszert, és növelhetik a rák kockázatát. Ne nyúljunk bele fém eszközzel, puha szivaccsal tisztítsuk, és a karcos eszközöket mindig dobjuk ki.
Sokan használnak szilikon sütőformákat tapadásmentességük miatt, de fontos tudni, hogy 230–260 °C felett a szilikon bomlani kezdhet, és káros anyagokat is kibocsáthat. Fontos, hogy ne használjuk a megadott hőmérsékletnél magasabb hőfokon, vagy 200 °C fölött, és kerüljük a sérült darabokat, mert ezek könnyebben lebomolhatnak.
Az alumínium edények többnyire biztonságosak, de kis mennyiségű fém kioldódhat belőlük az ételbe, ami hosszú távon kockázatot jelenthet. Ráadásul a bevonat nélküli edényeknél más fémek, például réz is kioldódhat, főleg savas ételeknél, ezért érdemes ezeket más edényben elkészíteni.
A kerámia bevonatú edények többnyire fémalapúak, amelyeket vékony kerámiaréteg fed. Ez a tapadásmentes bevonat jó alternatívát jelent a teflon helyett. Kerüljük a fém eszközök használatát, mert ha a bevonat megkarcolódik, csökken a tapadásmentesség, és káros anyagok juthatnak az ételbe.
Bár az agyagból készült kerámia edények természetes anyagokból készülnek, a régi vagy rossz minőségű darabok tartalmazhatnak mérgező fémeket, például ólmot vagy rákkeltő kadmiumot. A nem megfelelően kiégetett darabok veszélyesek lehetnek, mivel savas ételek főzésekor ezek az anyagok az ételbe juthatnak.
A zománcozott edények általában biztonságosak, de a régebbiek tartalmazhatnak nehézfémeket, amelyek sérült bevonatnál kioldódhatnak, főleg savas vagy sós ételeknél. A repedt, karcos zománc ráadásul baktériumoknak is teret ad, ezért rendszeresen ellenőrizzük az állapotát.
Takarítás során a nehezen tisztítható felületek és a makacs foltok sok bosszúságot okozhatnak, ezért akár többféle tisztítószert is összeöntünk a még hatásosabb eredmény érdekében. Legyünk óvatosak, rossz kombinációban erősen maró hatásúak lehetnek, de akár mérgező gázok is felszabadulhatnak. A veszélyes gázok akár egészségkárosodáshoz is vezethetnek, nem hiába mondják, hogy "veszélyes üzem a konyha".
Az ecet különféle kórokozók ellen és még olyan makacs szennyeződések esetén is használható, mint a penész. Nem megfelelő szellőztetés vagy használat során tűzveszélyessé válhat, emellett 39 fok felett robbanásveszélyes gőz-levegő keverékek keletkezhetnek belőle, főleg akkor, amikor erős oxidáló szerekkel kerül kapcsolatba, például ammóniával.
A klórtartalmú vegyszerek használata és belégzése már önmagában is veszélyes, de amennyiben a klóros tisztítószer sav tartalmú tisztítószerrel érintkezik, klórgáz szabadul fel, ami köztudottan egészségre veszélyes hatást fejt ki: irritálja a nyálkahártyát, köhögtet, könnyeztet és akár tüdővizenyőt is okozhat.
Ha a fehérítő és az ammónia tartalmú szereket vegyítjük, klóramin gáz keletkezik, ami irritálhatja a szemet és az orrot, továbbá légzési nehézségeket okozhat. Nagy mennyiségben belélegezve a belső szervek károsodását is okozhatja. Ha az ammónia koncentrációja elég magas, akkor hidrazin képződhet, ami nemcsak mérgező, hanem robbanásveszélyes is. Sok tisztítószer, például az ablak és üvegtisztító vagy fémtisztító tartalmaz ammóniát, ezért mindig olvassuk el a címkét keverés előtt.
A hipó hatékonyan fertőtlenít, és fehérítésre is kiválóan használható, és mivel erős fertőtlenítő, van, akinek eszébe jut bevetni a zsíros edényeknél. Ne tegyük, mert a maradványai a tányéron, poháron még rákkeltőek is lehetnek. Ráadásul alkohol kombinálásával kloroformot eredményez. Ez szintén irritálja a nyálkahártyát és a szemet, illetve ártalmas lehet az idegrendszerre, a tüdőre, a vesére, a májra és a szívre is.
Sokan a lefolyótisztítást sósavval oldják meg, azt viszont tudni kell, hogy más tisztítószert ne öntsünk hozzá, különösen ne lúgos kémhatású lefolyótisztítót, mert klórgáz szabadul fel. A klórgázból pár belélegzés is maradandó károsodást okozhat, vagy halált. Be kell tartani a szabályokat, mert ezek nélkül bizony veszélyes üzem a konyha. Az alapszabály: lúgost savassal soha nem keverünk, és még egymás után sem használunk!
A szódabikarbóna lúgos kémhatása remekül alkalmazható mosáshoz, fehérítéshez, zsíroldáshoz, szagtalanításhoz. Az ecet pedig a savas kémhatással pompás vízkőoldó, penészeltávolító, ha viszont nagy mennyiségben keverednek, erős reakcióval széndioxid-gázt bocsátanak ki. Bár a gáz nem mérgező, a túlságosan zárt térben való alkalmazása irritáló lehet a szemre, a bőrre és a légzőrendszerre.
Az otthoni fehérítő nátrium-hipokloritot tartalmaz, ami mennyiségtől függően károsíthatja a szemeket és a bőrt. Ahogy fentebb is leírtuk, a fehérítő még az olyan ártatlan otthoni alapanyagokkal is hevesen reagál, mint például az ecet. Tartsuk a fehérítőt távol minden más tisztítószertől és olvassuk el a címkén lévő használati utasításokat.
Ha kíváncsi vagy, hogyan kell alaposan takarítani, hogy tiszta legyen a konyhád, nézd meg ezt a videót:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.