Így védekezz hatékonyan a tuja betegségei ellen

A tuja betegségei miatt nem kell végérvényesen búcsút intenünk ennek a dekoratív, örökzöld növénynek. Elég, ha pár dologra odafigyelsz, mutatjuk, hogy mikre. Ezek a tuja betegségek elleni védekezés legfontosabb lépései.

A tuja betegségek elleni védekezés legfontosabb lépései

Ezt tegyük, ha vízköves a tuja

A kemény víz a háztartásban rengeteg bosszúságot okoz, de a fenyőféléket is tönkreteheti. A vízben lévő ásványi anyagok egy részére szüksége van a növényeknek, de ha ezekből túl sokat juttatunk ki a kemény vizes öntözéssel, attól nemcsak a lomb lesz csúnya, de a növény általános állapotát is leronthatja.

A tuja leveleken fehéres, világosszürke lerakódások jelenhetnek meg. A vízben magas koncentrációban jelen lévő kalcium-karbonát kicsapódik a leveleken, de a talajban is számtalan problémát okozhat, aminek különféle jelei lehetnek a növényen.

A leveleken a kemény vizes öntözés hatására kicsapódó ásványi anyagok nemcsak esztétikai problémát jelentenek: a foltos területeken nem kap elegendő napfényt a növény, ez akadályozza a fotoszintézist. A növénynek nem lesz elegendő energiája, így a növekedés látványosan lassabb lesz.

Ha a fotoszintézis nem megy végbe megfelelően, nem termelődik elég klorofill, ami klorózishoz vezethet. A tuja és egyéb fenyőfélék levelei elkezdenek sárgulni, és ha nem kezeljük a problémát, később megbarnulnak, lehullanak, és csúcsszáradás is jelentkezhet.

Ha enyhe vízkőlerakódást látunk a tuja levelein, puha ronggyal vagy szivaccsal törölgessük le tiszta vízzel. Vastagabb vízkő esetén enyhén ecetes oldatot is használhatunk, egy rész ecetet három rész vízben oldjunk fel. Ennél töményebb oldat károsíthatja a növényt. A foltok eltávolítása után pedig figyeljünk arra, hogy öntözéskor a levelekre ne menjen víz: a növény tövét locsoljuk, ha automata öntöző van a kertben, irányítsuk el a lomboktól.

A tuja locsolása és tápanyagigénye

A kemény víz a komolyabb problémákat a talajban okozza. A fenyőfélék savanyú talajban fejlődnek a legszebben, az ideális pH tartomány számukra 5,5 és 6,5 között van. A kemény vízben lévő kalcium-karbonát felhalmozódása a talajban megváltoztatja a pH-értéket, és a talajt annyira ellúgosíthatja, hogy a tuja levelei sárgulni, barnulni kezdenek.

A kemény vízzel a talajba kijuttatott nagy mennyiségű kalcium és magnézium megakadályozza, hogy a növény más tápanyagokat, például káliumot és vasat vegyen fel. Ettől pedig lassabb a növekedés, deformált hajtások, fakuló levelek jelenhetnek meg a tuján. Az ásványianyag-felhalmozódás miatt a talaj befülled, kevesebb oxigénhez jutnak a gyökerek, ettől is visszamaradhat a fejlődésben a növény, és könnyen kialakulhatnak tipikus tuja betegségek.

Öntözés esővízzel

Akár csapvízzel, akár kútvízzel öntözzük a növényeinket, a víz keménységével nem árt tisztában lenni. Otthoni használatra szakemberek a csepegtetős tesztet javasolják a vízkeménység mérésre; ez a csomag nem kerül sokba, és több mérést is végezhetünk vele. Öntözéshez a 4-8 német keménységi fok közötti érték az ideális, a 8-12 a legtöbb növénynél még elfogadható, de a 12 feletti érték már a savanyú talajt kedvelő növényeknél okozhat gondokat.

A lágy víz nemcsak a fenyőféléknek, minden kerti növénynek sokkal ideálisabb, mint a csap- vagy a kútvíz. Ha tehetjük, gyűjtsük az esővizet, és ezzel locsoljuk a tujákat, főleg, ha már okozott problémákat a talajban a kemény víz.

A rendszeres, kemény vizes locsolás hatására a fenyőfélék nem jutnak elegendő tápanyaghoz, a legyengült növény viszont könnyebben megbetegszik. Ha a rendszeres trágyázás, permetezés és öntözés ellenére is állandóan probléma van a növényeinkkel, érdemes a víz keménységére gyanakodni.

A tuja kártevői

A fenyőfélék barnulása az egész országban probléma, erre csak rátesz egy lapáttal a kemény vizes öntözés: a tápanyaghiánnyal küzdő növény kevésbé ellenálló az olyan kártevők ellen, mint a tuja aknázómoly, a boróka-tarkadíszbogár, vagy  a pajzstetű. Ezek ellen permetezéssel védekezhetünk, de ha a tuja tápanyaghiányos, a károkozásuk visszafordíthatatlan lesz, és a növény elpusztul.

A tuja trágyázása

A növény tápanyagellátását gyorsan segítik a különféle lombtrágyák, hiszen nemcsak a gyökereken, a leveleken keresztül is felveszik a makroelemeket. Gazdaboltokban tudunk vásárolni örökzöldeknek való lombtrágyát, ezzel kezeljük a vízköves tuját, emellett érdemes enyhe citromsavas permetet is alkalmazni, ez segít eltávolítani a levelekre száradt meszet.

Ha vízkőfoltok jelentek meg a leveleken, nem elég csupán ezeket eltávolítani, nézzük meg, mekkora a baj a talajban. A pH érték pontos megállapításához szerezzünk be kertészeti boltokban kapható pH tesztcsíkot vagy lakmuszpapírt. Vegyünk mintát a talajból, keverjük össze 1:2 arányban desztillált vízzel, és hagyjuk állni néhány percig. Szűrjük le a keveréket, a tiszta folyadékba mártsuk bele a tesztcsíkot, és hasonlítsuk össze a színét a csomagoláson lévő skálával. Ebből tudni fogjuk, hogy szükséges-e a talaj savanyítása a tuja alatt.

Ha a talaj túlságosan lúgossá vált a kemény víz miatt, változtatnunk kell a talaj pH-értékén. Ezt megtehetjük talajsavanyító műtrágyával, de használhatunk természetes megoldásokat is. Ilyen például az érett komposzt, a tőzeg, de használhatunk ecetet is: 1 dl húsz százalékos ecetet oldjunk fel egy liter vízben, ezzel locsoljuk meg a tuját. Ha rendszeresen ásunk el kávézaccot a fa alatt, vagy fenyőkéreggel mulcsozunk, az is segít a tuja betegségeinek megelőzésében, de mindkettő lassabb megoldás.

Ha a tuja száradni kezdett a kemény víz miatt, és már a talaj, illetve a levelek problémáját megoldottuk, alaposan trágyázzuk is meg a növényeket. Használhatunk tujáknak való tápoldatot, műtrágyát, vagy érett komposztot, istállótrágyát is. A rendszeres tápanyag-utánpótlást minden tavasszal és ősszel biztosítsuk a növényeknek!

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: