Megdöbbentő, mit találtak a csernobili katasztrófa túlélőinek gyermekeiben

• Csernobil hatását most először mutatták ki a következő generáció DNS-ében.
• A kutatók apró genetikai eltéréseket találtak a mentesítők gyermekeinél.
• A betegségek kockázata nem nőtt az utódoknál.

1986. április 26-án hajnalban robbanás rázta meg az akkori Szovjetunió területén, a mai Ukrajnában található Pripjaty melletti atomerőművet. A baleset a csernobili atomerőmű 4-es blokkjában történt egy félresikerült kísérlet során, és minden idők egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófájává vált. A reaktorból hatalmas mennyiségű radioaktív anyag került a levegőbe és Európa több országában is kimutatták a sugárzó részecskéket. Több százezer embert telepítettek ki, és ezrek dolgoztak a romok eltakarításán, gyakran komoly sugárterhelés mellett. 

A csernobili katasztrófa hatásai

A katasztrófa egészségügyi hatásait azóta is vizsgálják. Most a Nature tudományos folyóiratban megjelent friss kutatás arra kereste a választ, hogy a sugárzás nyomai megjelenhetnek-e azoknak a gyermekeiben is, akiknek a szülei a mentesítési munkálatok során sugárzásnak voltak kitéve. A vizsgálat során nem általános mutációkat kerestek, hanem úgynevezett „klaszteres” új mutációkat. Ezek apró, egymáshoz közel elhelyezkedő DNS-hibák, amelyek a gyermekekben jelennek meg, azonban a szülők genetikai mintájában nem voltak láthatók. A sugárzásnak kitett szülők gyermekeinél több ilyen apró genetikai elváltozást találtak. Az is látszott, hogy minél nagyobb volt a szülő becsült sugárterhelése, annál több ilyen eltérés jelent meg a gyermeknél.

Hogyan zajlott a kutatás?

A kutatás több mint 1500 ember teljes genetikai állományának elemzésén alapult. Összehasonlították 130 csernobili mentesítő dolgozó, 110 – feltehetően sugárzásnak kitett – német radarkezelő, valamint 1275, sugárzásnak nem kitett szülő gyermekének DNS-ét. A sugárzásnak kitett csoportok gyermekeinél több ilyen klaszteres mutációt találtak, és az is kirajzolódott, hogy a magasabb becsült sugárdózis több eltéréssel járt együtt. 

A háttérben az állhat, hogy a sugárzás olyan molekulákat hoz létre a szervezetben, amelyek képesek károsítani a DNS-t. A sejtek ugyan igyekeznek kijavítani ezeket a sérüléseket, de a javítás nem mindig tökéletes, és apró változások maradhatnak vissza. Ugyanakkor a kutatás nem talált magasabb betegségkockázatot ezeknél a gyerekeknél. A kimutatott genetikai eltérések nagy része a DNS olyan szakaszán található, amely nem közvetlenül felelős fehérjék előállításáért, így kisebb eséllyel okoz egészségügyi problémát. A szakemberek arra is emlékeztetnek, hogy például az idősebb apák életkora nagyobb mértékben növelheti az új genetikai eltérések számát a gyermekekben, mint az ebben a kutatásban vizsgált sugárterhelés.

A vizsgálat korlátai

A tanulmánynak vannak korlátai. A sugárterhelés évtizedekkel ezelőtt történt, így a dózisbecslések korabeli dokumentumokra és mérőeszközökre támaszkodtak. Emellett a részvétel önkéntes volt, ami torzíthatja az eredményeket, hiszen feltételezhető, hogy inkább azok jelentkeztek, akik úgy vélték, érintettek lehettek a sugárzásban. 

Bár a dózisbecslések évtizedekkel ezelőtti adatokon alapulnak, a tanulmány fontos lépés annak megértésében, hogy egy ilyen súlyos katasztrófa milyen hosszú távú, akár generációkon átívelő hatással járhat.

Csernobil a világ eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófája:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: