
Miért ennyire veszélyes ez az anyag Csernobilban? Hogyan keletkezett, és milyen állapotban van ma? Nézzük meg a részleteket.
1986. április 26-án a csernobili atomerőmű 4-es reaktora felrobbant, és a világ egyik legsúlyosabb nukleáris katasztrófája következett be. A baleset során a reaktor üzemanyaga, a grafit moderátor, a fém szerkezeti elemek és a beton olyan magas hőmérsékletre hevült, hogy összeolvadtak. Ez az izzó, lávaszerű anyag – más néven korium – átégette a reaktor alatti padlót, és a létesítmény alsó szintjeire folyt.
A lehűlés során ez az anyag megszilárdult, és az Elefántláb nevet kapta, mivel kinézete egy hatalmas elefántlábhoz hasonlított. Az Elefántláb főként urán-oxidból, cirkóniumból, szilícium-dioxidból és más fémoxidokból áll. Az összetétele miatt rendkívül radioaktív és veszélyes maradt hosszú éveken keresztül.
A balesetet követő hónapokban az Elefántláb közvetlen közelében mért sugárzási szint elképesztően magas volt, több mint 10 000 röntgen óránként. Ez azt jelentette, hogy:
A nukleáris sugárzás erejére jellemző, hogy a robotok, amelyeket a helyszín felderítésére küldtek, pár percen belül leálltak az erős sugárzás hatására. Az egyik első ember, aki az Elefántláb fotózására vállalkozott, mindössze 20 másodpercet töltött a közelében, és ennyi idő alatt életveszélyes sugárdózist kapott.
A radioaktív anyagok természetes bomlásának köszönhetően az Elefántláb sugárzása az elmúlt évtizedekben csökkent. Míg kezdetben rövid expozíció is halálos lehetett, ma már néhány percig lehetséges a közelében tartózkodni megfelelő védőfelszerelésben.
Ugyanakkor az anyag szerkezete az idő múlásával változott: a korábban kemény és szilárd képződmény törékenyebb lett, repedések jelentek meg rajta, és lassan porladni kezdett. Ez aggodalomra ad okot, mivel a por formájában szétszóródó részecskék még mindig veszélyes radioaktív sugárzást bocsátanak ki.
Bár a sugárzási szint csökkent, az Elefántláb továbbra is komoly veszélyt jelent. A tudósok folyamatosan figyelemmel kísérik az állapotát, hogy elkerüljék a radioaktív por szétszóródását. A Csernobil körüli zóna ma is lakhatatlan, és bár egyes turisták védett túrák keretében látogatást tehetnek a környéken, de az Elefántláb közelébe senkit nem engednek.
Viszont az atomerőmű körüli erdőkben virágzik az élet, rengeteg állat-és növényfaj él ott. A sugárzás következtében új fajok is megjelentek, viszont az ott élő farkasok és hüllők mutálódtak is, több vizsgálat folyik annak felderítésére, hogyan élték túl a halálos sugárzást.
Ha többet szeretnél tudni az atomkatasztrófáról, nézd meg az alábbi dokumentumfilmet:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.