Csernobil csodája: így élnek túl a világ utolsó vadlovai a radioaktív pusztaságban

A vadlovak egyetlen ma is élő alfaját, a Przsevalszkij-lovat nemrég a hírhedt csernobili halálzóna fedezték fel. Az ázsiai vadlovak nagy számban települtek be az utóbbi időben a korábban Pripjaty néven ismert városba, ahol igazi menedékre leltek ezek a különleges állatok.

Ahogy elmentek az emberek, feléledt a természet Csernobilban

1986. április 26-án történt a csernobili atomerőmű katasztrófája, amely egész Európát megdöbbentette. A létesítmény személyzetének otthont adó elhagyott város, Pripjaty azóta is üresen áll az orosz-ukrán határ közelében. A közel 40 éve bekövetkező nukleáris katasztrófa a természetben is jelentős károkat okozott: tíz négyzetkilométernyi fenyőerdő halt ki, számos madárfaj, rágcsáló, emlős és rovar tűnt el. Ugyanakkor az már 10 éve is látszódott, hogy a természet szépen lassan visszafoglalja a területet és mindennél gyorsabban regenerálódik. Azóta kimondható, hogy Csernobil és környéke valóságos menedéket nyújt az állatoknak. Olyan fajok népesítik be az egykori atomerőmű körüli térséget, mint a medvék, farkasok, hiúzok és jávorszarvasok. Nemrég pedig ezeknél is ritkább faj jelent meg a halálzónában: a Przsevalszkij-ló, avagy mongol vadló – írja a Popular Mechanics. 

Ezért különlegesek a mongol vadlovak

Hosszú évszázadokon keresztül azt gondolták a tudósok, hogy a vadlovak, melyek az ismétlődő jégkorszakokról ismert pleisztocén, valamint a 11 ezer 700 évvel ezelőtt kezdődött holocén földtörténeti korszakban terjedtek el, teljesen kipusztultak. Őseink mértéktelenül vadásztak ezekre az állatokra, valamint háziasították azokat – így alakultak ki a ma is széles körben ismert házi lovak

Európába a 19. században telepítették be a vadlovakat, miután Nyikolaj Przewalski lengyel kapitány az orosz cár megbízásából Mongóliában felfedezte azokat. Ekkor már csak kis populációk éltek a vadonban, így mindössze 53 vadló érkezett Európa különböző állatkertjeibe. A II. világháború hatalmas pusztítást okozott az állatkertekben is, a világégést csupán 31 Prze­walski-­ló élte túl, melyek közül mindössze 12 volt továbbtenyésztésre alkalmas. Időközben Mongóliában 1969-ben látták az utolsó példányokat – a faj teljesen kipusztult. 

Hála azonban az európai tenyészprogramoknak, amelyeket a '80-as és '90-es években indítottak, sikerült visszatelepíteni a természetbe ezeket az állatokat. Ma összesen körülbelül 1900 Przsevalszkij-ló él állatkertekben, rezervátumokban és vadon. A vadon élő egyedek egy csordája választotta Csernobilt otthonául, ami elsősorban a terület elhagyatottságára vezethető vissza. A radioaktív sugárzás ugyanakkor nem múlt el, és ma is érezteti negatív hatásait: a régióban élő állatok – köztük a csernobili vadlovak is – általában kevesebb utódot hoznak a világra és korábban is pusztulnak el.

Íme egy videó a Csernobilban élő vadlovakról: 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: