

A karácsonyi időszak varázsát nagymértékben a gondosan kiválasztott dekorációk adják. Ebben a cikkben a klasszikus karácsonyi díszek szimbolikájának mélyére ásunk, feltárva a jól ismert formák mögött rejlő jelentéseket.

A karácsony varázslatos időszak, melyet a fények, az illatok és a színek tesznek igazán különlegessé. Amikor elővesszük a dobozok mélyéről a csillogó gömböket, a kecses angyalkákat és a bájos rénszarvasokat, talán nem is gondolunk bele, mennyi ősi jelentés rejtőzik ezekben a kedves tárgyakban. Pedig a karácsonyi díszek nem csupán a fa ékei, hanem évszázados hagyományok és mély szimbólumok hordozói.
Noha manapság számos új stílusú, a hagyományoktól eltérő karácsonyi díszt is árulnak a boltokban, a régi klasszikusok, a tradicionális, jelentéstartalommal bíró díszek sosem fognak kikopni a használatból. De lássuk is, hogy melyik milyen üzenetet hordoz.
Kezdjük a csillaggal, mely talán a legrégebbi és legikonikusabb karácsonyi jelkép. A betlehemi csillag, mely elvezette a három bölcset a kis Jézushoz, a remény, a vezetés és a spirituális megvilágosodás szimbóluma. A fa tetején ragyogva, vagy az ágakra akasztva emlékeztet minket a karácsony igazi üzenetére, a fény győzelmére a sötétség felett.
Az angyalok a mennyei hírnökök, akik Gábriel arkangyal vezetésével tudatták Máriával Jézus születését. Sokáig egyébként Krisztus fogantatásának ünnepe, illetve születése hírül adásának napja (március 25.) jelentősebb ünnepnek számított az egyházban, mint maga a karácsony. A karácsonyfán megjelenő angyalok a békét, a tisztaságot és a védelmet jelképezik. Megjelenésük a spirituális világra és a jóakarat fontosságára emlékeztet.

A téli táj elmaradhatatlan alakjai a rénszarvasok, melyek különösen a Mikulás szánjának húzásával váltak a karácsony részévé. A szarvas az erő, a kitartás és a nemesség szimbóluma. A hideg és a hó ellenére is fáradhatatlanul húzzák a szánt, ajándékokat hozva a gyermekeknek, így a nagylelkűség és a gondoskodás jelképeivé is váltak. A szarvas alakja nem is annyira az egyházi liturgiához kapcsolódik, sokkal inkább a néphagyományhoz, illetve a Mikuláshoz.
És mi a helyzet a gömbökkel? Bár ma már számtalan színben és stílusban pompáznak, eredetileg az üveggömbök a gazdagságot és a bőséget szimbolizálták, feltehetőleg az egykori gyümölcsöket helyettesítve velük. A fényüket visszaverő felületük pedig a világosságot és a ragyogást hozta el a téli otthonokba, de a pillanatnyi szépséget és a mulandóságot is eszünkbe juttathatja, emlékeztetve az ünnep illékony, de annál értékesebb pillanataira. A gömbök tökéletes formájukkal az egységet, a teljességet és az örökkévalóságot is jelképezhetik.
A fenyőfa maga is mély jelentéssel bír. Örökzöldként az örök életet és a reményt képviseli a téli, havas tájban. A hagyomány, miszerint fenyőágakat, majd egész fát díszítenek, pogány gyökerekre vezethető vissza, ahol a zöld ágak a gonosz szellemek távoltartására és a termékenység biztosítására szolgáltak. A karácsonyfa mai formája a XVI. századi Németországból ered, és hamarosan elterjedt az egész világon, a díszekkel együtt, melyek mindegyike egy-egy kis üzenetet hordoz.
Ahogy felakasztjuk a csillogó díszeket a fára, vegyük észre a mögöttük rejlő szimbólumokat. Ezek a kedves tárgyak nem csupán a szemünket gyönyörködtetik, hanem összekötnek minket a múlttal, és emlékeztetnek a karácsony valódi szellemiségére: a szeretetre, a reményre és a békére. Legyen idén a karácsonyfánk ne csak szép, hanem üzenetekkel teli is!
Az alábbi videóban többet is megtudhatsz a témával kapcsolatban:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.