Rejtélyes események borzolják a kedélyeket a világűrkutatásban: a NASA új részleteket árult el arról, miután közel két héttel a 3I/ATLAS-szal történt közeli találkozás után megszakadt a kapcsolat a Mars körül keringő MAVEN űrszondával.

Az amerikai űrügynökség közlése szerint a MAVEN december 4-én „elsötétült”, miközben a 3I/ATLAS jelzésű csillagközi objektumot figyelte meg, amelyet a NASA hivatalosan üstökösként azonosított. A szonda 2014 óta kering a Mars körül, és kulcsszerepet játszik a vörös bolygón dolgozó marsjárók kommunikációjában is.
A NASA tájékoztatása szerint a MAVEN éppen a Mars túloldalán haladt, amikor elveszítette a kapcsolatot a Földdel. Amikor újra láthatóvá vált, a szonda nem kezdte el az adatátvitelt, hanem szokatlan forgásba kezdett. A szakemberek szerint az incidens következtében a szonda Mars körüli pályája is megváltozhatott.
Mivel közvetlen adatkapcsolat továbbra sincs, a NASA csupán töredékes követési információk alapján próbálja rekonstruálni, mi történhetett az űreszközzel. A pontos pályaváltozás mértéke csak akkor derülhet ki, ha a MAVEN újra kapcsolatba lép a Földdel.
A szonda októberben mindössze mintegy 29 millió kilométerre volt a 3I/ATLAS objektumtól, amikor fényképeket készített róla a Mars közelében. Ezek a felvételek azonban heves kritikát váltottak ki, mivel a képek homályosak voltak, és kevés részletet mutattak.
Bár a MAVEN az elmúlt években kisebb technikai problémákkal már küzdött, ez az első alkalom egy évtized alatt, hogy egy esemény ennyire súlyosan befolyásolhatta működését, sőt akár a pályáját is.
Az eset hatására a közösségi médiában elszabadultak az összeesküvés-elméletek. Többen azt állítják, hogy a kommunikáció megszakadása összefügghet a 3I/ATLAS közelgő földközeli elhaladásával. Egyesek szerint a NASA eltitkolja a valódi felvételeket, mások pedig azt sugallják, hogy az objektum „valamit tett” a szondával.
A Harvard Egyetem professzora, Avi Loeb ugyanakkor hangsúlyozta: a meghibásodás idején a 3I/ATLAS nem volt a MAVEN közelében. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az objektum december 19-én mintegy 273 millió kilométerre közelíti meg a Földet, és akkor már amatőr csillagászok is megfigyelhetik egyszerűbb távcsövekkel.
Loeb szerint az újhold időpontja különösen kedvező lesz a megfigyelésekhez, és lehetetlenné teszi bármiféle adateltitkolást. Eközben Európában több mint 23 ország vesz részt a valaha volt legnagyobb bolygóvédelmi gyakorlatban, amelynek részeként folyamatosan követik a csillagközi látogatót, derül ki a Daily Mail cikkéből.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.