

1718. november 22-én a brit királyi tengerészet végleg leszámolt a Karib-tenger rettegett árnyával, Edward Teach-csel, akit a világ csak Feketeszakállként ismert meg. Halála nem csupán egy legenda végét jelentette, hanem a „kalózok aranykorának” szimbolikus lezárását is: ettől kezdve a brit hatóságok fokozatosan visszaszorították a tengeri fosztogatást, így a korábban ellenőrizetlen kalózkodás időszaka véget ért.

Teach pontos születési helye és ideje ismeretlen, de valószínűleg Bristol környékéről származott. Fiatalon áthajózott az Atlanti-óceánon, Jamaicán telepedett le, majd 1716 körül csatlakozott a Bahamákon működő híres kalózköztársasághoz.
Feketeszakáll megjelenése legendás volt: hosszú fekete haja és arcszőrzete, illetve sötét öltözéke nem csupán félelmet keltett, hanem stratégiai fegyverként is szolgált: áldozatai rettegését kihasználva uralta a tengereket, gyakran a pszichológiai fölény révén érte el céljait. Parancsnoki képességei és merész rajtaütései miatt a brit hajók is kénytelenek voltak elismerni a rettegett kalóz ügyességét, mielőtt végül elfogták és kivégezték.

Sir Francis Drake hírnévben messze mindenkit megelőzött. A spanyolok szemében ő volt „El Draque”, vagyis a Sárkány, Erzsébet brit királynő számára pedig nemzeti hős, aki gazdagságot és presztízst hozott a birodalomnak. Ferdinand Magellán után ő hajózta körbe másodszorra a Földet, spanyol kincses flottákat rabolt ki, és úgy lett legenda, hogy közben hivatalos engedéllyel fosztogatott. Ő testesíti meg azt a korszakot, amikor a kalózkodás és a diplomácia még természetes módon fonódott össze, és tettei nagyban hozzájárultak a brit tengeri hatalom felemelkedéséhez.

A díszes, elegáns öltözékeket, ékszereket kedvelő Roberts a kalózkodás aranykorában, a XVIII. század elején több mint 400 elfogott hajóval minden idők egyik legeredményesebb kalóza volt. Szigorú szabályzata – a híres „Pirate Code” – előírta a fegyelmet, a részegség tilalmát és a lopás büntetését, ami ritka volt egy alapvetően anarchikus világban. Ő volt az, aki a kalózlétből szinte koordinált hadsereget szervezett, amivel új szintre emelte a hírhedtséget. Pályafutása bizonyította: a káosz is lehet könyörtelenül jól szervezett.

Morgan a korai karibi hódítások egyik legsikeresebb alakja. Panama, Maracaibo és Porto Bello ostroma alatt nem egyszer mutatta meg, hogy a szárazföldön ugyanolyan pusztító, mint a vízen. Később mégis Jamaica alkormányzójává nevezték ki, ami egy kalóztól finoman szólva is szokatlan karrierív. Morgan története az élő példa arra, hogy a politika gyakran megbocsát, ha valaki elég hasznos.

A skót Kidd kapitány legendája félig igaz, félig a korabeli pánik szülötte. Sokáig kalózvadászként működött, akinek feladata az angol érdekek védelme, illetve a fosztogatók üldözése volt Észak-Amerikában, a tizenhárom gyarmaton – ám amikor saját zsákmánya gyanússá vált, egy csapásra árulónak bélyegezték. A kivégzése után olyan hírre tett szert, hogy azóta is minden évben kutatók és kincsvadászok indulnak az elásott „Kidd-kincs” nyomába.

Bonny a kegyetlen kalózvilág ritka női alakja, aki éppoly félelmetes volt, mint bármelyik férfi társai közül. Tűzről pattant természete, gyors észjárása és kíméletlen bátorsága miatt rettegték a Karib-térségben. John „Calico Jack” Rackham, és egy másik női kalóz, Mary Read társaként számos rajtaütésben vett részt, és fogságba esésekor is bátrabban viselkedett, mint a legtöbb férfi kalóz.

Feketeszakáll bukásával ugyan lezárult a „kalózok aranykora”, de halála kapcsán érdemes felidézni, milyen sokszínű is volt ez a vad és romantikusan törvénytelen világ: a füstös szakállú rémtől kezdve a királynő elegáns kedvencén át a női kalózokig, akik átírták a szabályokat.
Az alábbi videóban több hírhedt kalózvezér történetét is megismerheted:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.