Rengeteg információ veszett el a múltból, de szerencsére sok nagy történelmi esemény és furcsa esetmaradt fenn írásban. Ugyanakkor vannak olyan tényszerű történetek, amelyeket félreértelmeztek, és ezek a tévedések olyan népszerűvé váltak, hogy a többség máig igaznak hiszi őket.

Több merénylő is próbálkozott Ferenc Ferdinánd életének kioltásával, de mindannyian sikertelenül. A 19 éves Gavrilo Princip végül valóban meggyilkolta a herceget. A merénylet akkor következett be, amikor Ferenc Ferdinánd autója rossz irányba fordult. Az autó Princip előtt állt meg, mikor az kilépett egy pékségből. Alighanem innen ered a szendvicses tévhit.
Sokan hallottak a 1692-es salemi boszorkányperről, de kevesen ismerik a tényeket. Bár boszorkányégetés valóban előfordult, főleg a középkori Európában zajlott.
John Howard Smith történészprofesszor szerint a vádoltakat felakasztották:
A vádlottakat létráról ejtették le, így lassan fulladtak meg. Nem törték el a nyakukat, nem volt azonnali „kikapcsolás”, mint a későbbi akasztásoknál.
Ez a mítosz annyira elterjedt, hogy a George Washington Mount Vernon Múzeum külön oldalt szentel a cáfolatának.
Washington valóban szenvedett fogproblémáktól, és többféle anyagból készült fogsort viselt, elefántcsont, arany, ólom és emberi fogak is szerepeltek közöttük, de fa soha nem volt a fogsorában, és az ő korában a fogorvosok sem használták általánosan
- áll a múzeum oldalán.
Kolumbuszt Amerika felfedezőjeként emlegetik, ami kulturális szempontból tán igaz is, de azt sugallja, hogy ő volt az első európai, aki a kontinensen járt - és emiatt az Egyesült Államokban kifejezetten nagy kultusza van az utazónak. Ugyanakkor sokan nincsenek vele tisztában, hogy soha nem lépett Észak-Amerika földjére. Igaz, hogy Európából az amerikai kontinensre hajózott, de az idejét Közép- és Dél-Amerika partjainál töltötte.
Ráadásul az észak-amerikai kontinenst körülbelül 500 évvel Kolumbusz születése előtt már meglátogatta a norvég felfedező, Leif Erikson.
Bár a mítoszt már többször is megcáfolták, még ma is használjuk a „Napóleon-komplexus” kifejezést olyan alacsony emberekre, aki gyorsan dühbe gurulnak vagy így próbálják kompenzálni a magasságukat. Ez a mítosz valószínűleg a korabeli brit propagandának köszönhető, amely gyakran ábrázolta a francia vezetőt alacsonyabbnak.
Becslések szerint Napóleon körülbelül 168–170 cm magas volt, ami akkoriban meglehetősen magasnak számított, hiszen a francia átlagmagasság 157–168 cm között mozgott - írja a Unilad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.