Így még biztos nem láttad a Tejútrendszert - elképesztő képet készítettek a tudósok

A Tejútrendszerről készítettek lenyűgöző képeket a csillagászok, amely minden korábbinál részletesebben mutatja meg galaxisunk szerkezetét. A felvétel 18 hónapnyi munka és több mint 40 000 órányi adatgyűjtés eredménye, és ez az eddigi legnagyobb, alacsony frekvenciájú rádióhullámok alapján készült színes kép a Tejútrendszerről.

Tejútrendszer, ahogy még sosem láthattuk

A kép a déli égbolt felől mutatja galaxisunkat, és a rádiófény különböző „színein”, azaz hullámhosszain keresztül tárja fel annak rejtett részleteit. A tudósok számára ez az új megközelítés lehetőséget ad arra, hogy eddig sosem látott módon tanulmányozzák a csillagok születését, fejlődését és pusztulását.

A felvételt az ausztráliai Nemzetközi Rádiócsillagászati Kutatóközpont (ICRAR) munkatársai készítették. A projektet vezető doktori hallgató, Silvia Mantovanini elmondta:

A kutatók a nyugat-ausztráliai Murchison Widefield Array rádióteleszkóp adatait használták, amelyet szuperszámítógépek segítségével dolgoztak fel és illesztettek össze. A rádióhullámok különleges előnye, hogy képesek áthatolni a por- és gázfelhőkön, amelyek a látható fényt elnyelik, így a csillagászok „átláthatnak” a Tejútrendszer ködös rétegein, és feltárhatják a csillagkeletkezési területeket. - olvasható a Daily Mail cikkében.

Mantovanini kutatása különösen a szupernóva-maradványokra fókuszál – ezek azok a gáz- és energiapamacsok, amelyek egy csillag halálos robbanása után maradnak vissza. Bár eddig több száz ilyen objektumot azonosítottak, a csillagászok szerint több ezer rejtőzhet még a Tejútrendszer porfelhői mögött. Az új kép lehetővé teszi, hogy megkülönböztessék az új csillagok körüli gázfelhőket az elhunyt csillagok maradványaitól, ezzel egy sokkal tisztább „kozmikus térképet” rajzolva. „A robbanás utáni maradványok hatalmas vörös körökként láthatók, míg a kisebb, kékes foltok a csillagbölcsőket jelölik, ahol új égitestek születnek” – magyarázta a kutató.

Az új rádiós felvétel segíthet a pulzárok – azaz a gyorsan forgó neutroncsillagok – működésének jobb megértésében is. A csillagászok a különböző rádiófrekvenciákon mért fényességük alapján igyekeznek feltárni, hogyan bocsátanak ki rádióhullámokat, és pontosan hol helyezkednek el galaxisunkban.
Natasha Hurley-Walker, az ICRAR kutatócsoportjának vezetője szerint ez az eredmény mérföldkő a galaxis szerkezetének tanulmányozásában: „Ezek az alacsony frekvenciájú felvételek lehetővé teszik számunkra, hogy olyan óriási asztrofizikai struktúrákat is megfigyeljünk, amelyeket a magasabb frekvenciákon gyakorlatilag lehetetlen. Soha korábban nem készült teljes rádiókép a Tejútrendszer déli síkjáról – ez valóban izgalmas pillanat az asztronómia történetében.”