Mi a különbség a halloween, mindenszentek és a halottak napja között? Most rendet teszünk végre az őszi ünnepek között

Október végén, november elején sorban következnek a temetős, a halállal, a túlvilággal kapcsolatos ünnepek, de – különösen, amióta divatba jött a nyugati import halloween, a vigyorgó tökök, szellemek, vidám zombik misztikus bulija, a gyerekek „trick or treat” (csokit, vagy csalunk) házalós édességgyűjtése –, ezzel csak még nagyobb lett a zavar a fejekben a különböző őszi ünnepek terén.

Őszi ünnepek: samhaintól a halottak napjáig

Mindenszentek, halottak napja, halloween, sőt, itt-ott még a samhain is felbukkan. Mindegyik más kultúrából és hagyományból ered, de az év ugyanazon szakaszát érinti: a fény és sötétség, az élet és a halál határát.

Ez a cikk most igyekszik rendet tenni a fogalmak és az ünnepek között, bemutatva, hogy mikor, kik és milyen formában ünneplik őket és milyen módon kapcsolódnak egymáshoz.

Először is, tisztázzuk: Magyarországon hivatalosan csak a mindenszentek ünnepét (állami ünnep és munkaszüneti nap) és a halottak napját (nem állami ünnep) tartjuk, a modern halloween itt nem ünnep, sokkal inkább egyfajta szórakoztató társasági program. De lássuk csak, hogyan is alakultak ki ezek az ünnepek.

Samhain: a kelta újév és a túlvilág kapuja

A samhain a kelta hagyomány egyik legfontosabb ünnepe, október 31-én kezdődik, és november 1-jén ér véget. Nevét az óír „samain” szó adja, jelentése: „nyár vége”. A kelták ekkor tekintették az év sötét felének kezdetét, amikor a természetfeletti világ határai elmosódtak.

A halottak, tündérek és más lények ilyenkor szabadon járhatnak a földön, de az emberek is könnyen kapcsolatba kerülhettek az örök élet birodalmával. Hagyomány volt örömtüzek gyújtása, jóslások, alma- és gránátalma ritualék, valamint házról házra járás, a rontó szellemek elűzésére. A samhain alapjaiban meghatározza a halloween későbbi formáját, innen ered a töklámpás használata is.

Halloween: a samhain angolszász változata

A halloween, az angolszász országok október 31-i ünnepe, részben a samhain hagyományaira épül, részben a római eredetű ünnepek – pomona (gyümölcsök istennője) és feralia (halottak emléknapja) – hatására alakult ki.

A halloween szimbolikája a töklámpás, a jelmezek és a „trick or treat” szokásaiban nyilvánul meg. Az emberfeletti lényekkel való játékos találkozás, az álcázás és a jóslás hagyománya mind a samhain ünnepéből ered, de a modern halloween inkább társasági és szórakoztató formát öltött, kevésbé rituális és spirituális, mint kelta elődje.

Mindenszentek: a keresztény emlékezés

A mindenszentek a keresztény egyház egyik legfontosabb ünnepe, amelyet november 1-jén tartanak, és az összes szent, különösen a kanonizált szentek tiszteletére szolgál. Bár időben a samhain és a halloween környékére esik, a célja spirituális és teológiai: a közösségi és transzcendens tisztelet kifejezése.

Az ünnep eredetileg a IV-V. század környékére vezethető vissza, amikor a szenteket és mártírokat külön-külön nem tudták megünnepelni, ezért egy közös napot jelöltek ki számukra. Ezen a napon a hívek a templomokban szentmisén vesznek részt, emlékezve a szentek életére és példamutatására.

A mindenszentek tehát nem a halottaké, hanem a szenteké és az erényes élet példáinak ünnepe, amely az egyház tanításai szerint a hívők számára is iránymutatást ad. Az ünnephez kapcsolódóan Magyarországon gyakran a halottak napját követően rendezik a családi sírlátogatásokat, így a két esemény szoros egységben él a köztudatban.

Halottak napja: a személyes emlékezés

A halottak napja november 2-án van, és kifejezetten a családtagok, barátok, elhunytaink emléke előtt tiszteleg. Ezen a napon szokás a temetőkbe látogatni, sírokat díszíteni virágokkal, mécsesekkel, gyertyákkal, és imákat mondani az elhunytakért.

A halottak napja nem a szentek, hanem a saját hozzátartozóink és szeretteink emlékének ünnepe, így személyesebb, családi jellegű megemlékezés. Magyarországon a mindenszentekkel szorosan összefonódik, hiszen a két nap egymást követve alkotja a halottakra való emlékezés hagyományos időszakát.

Az ünnep célja, hogy a gyászt és az emlékezést közösségi és rituális formában is kifejezzék, erősítve a családi kötelékeket és az emlékezés kultúráját. A mécsesek éjszakai fénye a reményt és a halottak iránti tiszteletet jelképezi, egyben vizuális összeköttetést teremtve az élők és az elhunytak között.

Hogyan különböznek és miként kapcsolódnak?

• Samhain: kelta, rituális, túlvilág-kapcsolat, október 31.–november 1.
• Halloween: angolszász, szórakoztató, jelmezes, töklámpás, október 31.
• Mindenszentek: keresztény, szentek tisztelete, november 1.
• Halottak napja: keresztény, személyes emlékezés, november 2.

A két keresztény ünnep (mindenszentek és halottak napja) a samhain időpontját keresztény kontextusba helyezte, de céljuk más: a szentek, illetve a szeretteink tisztelete. A halloween a samhainból nőtte ki magát, de modern formájában a társasági szórakoztatást és a jelmezes játékot hangsúlyozza.

A négy ünnep tehát egymással összefonódva, de különböző hangsúlyokkal jelenik meg a kultúrákban. A samhain adja az évkör ritmusát és a túlvilág kapcsolatát, a halloween ezt adaptálja szórakoztató formába, a mindenszentek a szentekre fókuszál, a halottak napja pedig a családtagokra. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: