
Az emberiség múltja tele van megfejthetetlen rejtélyekkel és olyan titokzatos leletekkel, amelyek előtt ma is értetlenül állnak a tudósok és a laikusok egyaránt. A Nazca-vonalak, Stonehenge kőoszlopai vagy a Húsvét-szigetek óriási moai szobrai nem csupán lenyűgöző építészeti teljesítmények, hanem olyan kérdéseket is felvetnek, amelyekre a modern tudomány sem tud egyértelmű magyarázatot adni.
Kik és milyen céllal hozták létre ezeket? Vajon spirituális szertartások, hatalmi jelképek vagy földönkívüli kapcsolatok bizonyítékai? Egy biztos: ezek az ősi titkok emlékeztetnek bennünket arra, hogy sokkal kevesebbet tudunk a Föld történelméről, mint azt gondoljuk.
A földről nézve mindössze vonalak egymás hegyén-hátán, azonban ha távolodva, madártávlatból szemléled ezeket az ősi rajzokat, akkor geoglifák tárulnak a szemed elé. A Nazca-vonalak hatalmas, majdnem 50 km hosszú képekké állnak össze: az egyszerűbb formáktól, mint a háromszög vagy a spirál, egészen a bonyolultabb rajzokig, mint a madarak, majmok vagy különböző virágok, számos alakzat fellelhető a Peruban található Pampas de Jumana nevű fennsíkon felfedezett vonalak között.
A rajzokban közös, hogy egyetlen, önmagát sehol sem metsző vonalból állnak. A Nazca-vonalak olyannyira grandiózusak, hogy még a Nemzetközi Űrállomásról is megfigyelhetők. Hogy ki és miért alkotta ezeket a vonalakat, az máig rejtély. A legnagyobb talány, hogy hogyan rajzolták meg a képeket tökéletesre úgy, hogy az elkészültük becsült korában még nem voltak repüléshez alkalmas eszközök, így az összképet sosem láthatták. A vonalak készítési technikáján túl az alkotók kilétét is homály fedi .
A Stonehenge egy ősi, megalitikus építmény, amely Anglia Wiltshire megyéjében, a Salisbury-síkságon található. Az építményt egy 4 méter és 2,1 méter széles, kőoszlopokból készült kőgyűrű alkotja, amelynek tetején vízszintes kövek helyezkednek el. A tudósok és a spiritualitással foglalkozók évtizedek óta próbálják megfejteni az építmény rejtélyeit. Az ősi kőemlékek lenyűgözik a látogatókat, a laikusokat és a szakértőket egyaránt. Az építményt 4500 éve emelték, ám céljukat máig nem sikerült megfejteni. Egyes kutatók szerint csillagászati megfigyelésekre szolgált, mások vallási szertartások színhelyének tartják, míg akadnak, akik gyógyító erőt tulajdonítanak a helynek. Egy dolgot azonban sikerült már kideríteni: a kolosszális kövek West Woods-ból származnak, míg a kisebb „kékkövek” a walesi Preseli Hillsből. Az viszont újabb kérdéseket vet fel, hogyan jutottak el mai helyükre ezek az óriási építőelemek.
1722-ben, húsvét vasárnap lelt rá egy holland tengerész, Jakob Roggeveen a Húsvét-szigetekre. A hajósok elé elképesztő látvány tárult, amikor partot értek: hatalmas, kőtömbből kifaragott emberi alakokat ábrázoló szobrok sorakoztak a part mentén. Ezeket a rejtélyes képződményeket moainak nevezték az őslakosok. Készítésüket, szállításukat, valamint eredeti rendeltetésüket ma sem ismerjük. Néhány kutató szerint spirituális védelmező szerepet töltöttek be, mások úgy vélik, hogy a törzsek közötti hatalmi jelképek voltak, egyesek szerint pedig síremlékként szolgáltak. Körülbelül 1000 évvel ezelőtt készülhettek és több mint 800 darab található a szigeteken belőlük.
Ezek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.