
A magyar nép már az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során bizonyította, hogy nem tűri az elnyomást és az idegen terrort. Akkor az önálló, polgári Magyarország megteremtéséért és a Habsburg-uralom ellen harcoltak őseink, amelyet a sok áldozatot követő csaták után szörnyű megtorlás követett, Haynau tábornagy irányításával. 1956-ban pedig ismét betelt a pohár. A magyar nép ismét fellázadt, ezúttal a Rákosi-rendszer elnyomása és a szovjet megszállás ellen. Elegük lett a titkosrendőrség (ÁVH) kíméletlen brutalitásából, a sztálini személyi kultuszból, a megfélemlítésből, a szólás- és sajtószabadság ellehetetlenítéséből, valamint az alacsony életszínvonalból.
Tűrhetetlen volt, hogy valaki egy viccért éveket töltött el egy kőbányában kényszermunkára ítélve, vagy éjjel bárkiért eljöhetett a „fekete autó” és talán soha nem tért vissza a családjához.
1956. október 23-án az egyetemisták békés tüntetést szerveztek a parlament elé, amelyhez több tízezer civil csatlakozott. Követeléseik között szerepelt, hogy Nagy Imre legyen a miniszterelnök, vonják ki a szovjet csapatokat, ismét váljon függetlenné Magyarország, szabad választások által nevezzék ki a vezetőket, és ne cenzúrázzák a sajtót. A gyáva karhatalom a békés tüntetésre erőszakkal válaszolt: az ÁVH éles lőszerrel a tömegbe lőtt.
A borzasztó esemény „véres csütörtök” néven vonult be a történelembe, melynek során a kutatók becslései szerint 200-300 ember életét vesztette, és több százan megsérültek. A diktatúra példátlan gaztette nyomán kitört a forradalom. A népharag elsöpörte a Rákosi-Gerő-féle rendszert, Kádár János került az MDP élére, Nagy Imre pedig nemzeti egységkormányt alakított.
A pesti forradalmi hullám átterjedt a vidéki városokra is, de a szabadság keserédes öröme nem tarthatott sokáig. November 4-én a szovjet hadsereg nagyszabású támadást indított Magyarország ellen. Az óriási túlerő néhány nap alatt leverte a forradalmárok ellenállását. Több ezer honfitársunk, az életét adta a függetlenség kivívásáért folytatott harcban. A becslések szerint 20 ezren megsérültek, ugyanannyi embert bebörtönöztek és több tízezren elmenekültek az országból, jogosan tartva a megtorlástól.
Az alábbi galériában összegyűjtöttük az 1956-os forradalom legfontosabb pillanatait:
Az alábbi archív felvételeken megelevenedik a forradalom:
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.