Torma Zsófia nyomában: 5 úttörő nő, akiről nem is hallottál, pedig a férfiak helyett is történelmet írtak

Szeptember 27-én a világ első női régésze, Torma Zsófia születésnapján (1832) azokra az úttörő asszonyokra emlékezünk, akik vették a bátorságot és a férfiak uralta világban megküzdöttek azért, amit ma már természetesnek veszünk: a jogért az érvényesüléshez. Úttörő nőként volt elég merszük és elhivatottságuk, hogy kiálljanak az álmaikért. Ennek apropóján cikkünkben az előtt a néhány kivételes asszony előtt tisztelgünk, akik elsőként tették le kézjegyüket a tudományos és üzleti életben, és ezzel inspirálták azon nőtársaikat, akik hozzájuk hasonlóan a szakmai szenvedély és a kitartás útján jártak.

Úttörő nők nyomában

1. Torma Zsófia, az első régésznő

Torma Zsófia édesapja, Torma József történész ösztönzésére autodidakta módon kezdett foglalkozni a Hunyad megyei őskori lelőhelyekkel. 1875-ben a Tordos környéki őstelep feltárása során agyagedényeket és cseréptöredékeket fedezett fel, amelyek hamarosan nemzetközi figyelmet kaptak. Kutatásai során saját költségén finanszírozta a munkát, miközben kora férfi kutatóinak gúnyolódásával és elutasításával kellett szembenéznie.

Nemzetközi kongresszusokon, Németországban és más európai országokban is bemutatta eredményeit, legkiemelkedőbb munkája, az Ethnographische Analogien 1894-ben látott napvilágot. Halála előtt, 1899-ben, a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktorrá avatta, így ő lett az első nő Magyarországon, akit e megtiszteltetés ért. Torma Zsófia életének és munkásságának története a kitartás, az önállóság és a szakmai kiválóság példája, és emlékeztet bennünket arra, hogy a tudományban a nők is kiemelkedő eredményeket érhetnek el.

2. Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson: a NASA első afroamerikai tudományos munkatársai

Katherine G. Johnson, Dorothy Vaughan és Mary Jackson három afroamerikai nő volt, akik a NASA-nál dolgozva kulcsszerepet játszottak az űrutazás történetében. Sem a nemük, sem a bőrszínük nem volt elfogadott, mégis megalázó helyzeteken emelkedtek felül a tudományért. Élő számítógépekként végezték el a bonyolult számításokat, amelyek John Glenn és az Apollo-missziók sikeréhez vezettek.

Mary Jackson a NASA első afroamerikai női mérnöke lett, Dorothy Vaughan az IBM-számítógépek első afroamerikai női felügyelője, Katherine Johnson pedig navigációs és elemzői munkájával biztosította az űrutazások sikerét. Egyikük sem feledkezett meg mind eközben családjáról és közösségéről sem, életük a kitartás és az elszántság példája lett. A számolás joga című film e három kimagasló asszony életpályáját mutatja be, érzékletesen ábrázolva a nehézségeket és a sikereket.

3. Elizabeth Blackwell, a világ első orvosnője

Elizabeth Blackwell volt az Egyesült Államok – és a világ – első női orvosa, aki áttörte a nemi előítéletek falát, és 1849-ben orvosi diplomát szerzett. Kezdetben tanárnőként dolgozott, de egy barátja betegsége arra indította, hogy az orvostudomány felé forduljon. 1847-ben felvették a New York-i Geneva Medical College-ba, ahol férfi társaival szemben kellett bizonyítania rátermettségét.

Később megalapította a New York-i Női és Gyermekkórházat, és jelentős szerepet vállalt az ápolónők képzésében az amerikai polgárháború alatt. Európában is folytatta tevékenységét, 1874-ben Londonban létrehozta a Női Orvostudományi Iskolát. Élete során aktívan kampányolt a nők oktatásáért, a társadalmi reformokért, és számos orvosi úttörő munkát végzett, miközben saját magánéletét és függetlenségét is megőrizte.

4. Ada Lovelace: a számítógép-programozás pionír asszonya

Az angol Augusta Ada King, Lovelace grófnője, ismertebb nevén Ada Lovelace, a matematika egyik kiemelkedő alakja volt. Leginkább Charles Babbage Analitikai Gépével kapcsolatos munkájáról ismert, és ő ismerte fel elsőként, hogy a gép a számításon túl más feladatokra is képes lehet. A költő, Lord Byron és Anne Isabella Milbanke egyetlen törvényes gyermeke volt, s bár apját sosem ismerte, mert a költő Ada egy hónapos korában elvált az anyjától, majd Görögországba távozott, így a lány édesanyja irányítása alatt nevelkedett.

Már fiatalon kitűnt matematikai tehetségével, és Mary Somerville segítségével megismerkedett Babbage-dzsel, akivel hosszú munkakapcsolat alakult ki. 1842–43-ban lefordította Luigi Menabrea cikkét az Analitikai Gépről, kiegészítve jegyzetekkel, amelyek az első publikált számítógépes programnak számítanak. Lovelace felismerte a számítógépek kreatív lehetőségeit, például a zene és az adatok manipulációját. Élete során számos betegséggel küzdött, de tudományos és társadalmi kapcsolatai révén maradandó nyomot hagyott a számítástechnika történetében.

5. Madam CJ Walker: az Amerikai Egyesült Államok első fekete női milliomosa, üzletasszony

Madam CJ Walker-nek, (Sarah Breedlove) számos hátráltató tényezővel kellett megküzdenie ahhoz, hogy sikerrel járjon: fekete rabszolgaszülők lányaként, iskolázatlan árvaként lett az Egyesült Államok első fekete milliomos nője. Sarah 1867-ben született Louisianában, s miután szülei korán meghaltak, a kislány mindössze három hónapig járt iskolába. Ennek ellenére később saját hajápolási termékeket kezdett fejleszteni fekete nők számára, és megalapította a Madam CJ Walker Manufacturing Companyt, amellyel Amerika első női milliomosai közé emelkedett.

Walker nemcsak üzletasszony volt, hanem aktív filantróp és politikai aktivista is: támogatta az NAACP-t, ösztöndíjakat alapított, és közösségi központokat hozott létre. Ösztönözte a fekete nőket a gazdasági függetlenségre, és országos hálózatot épített ki értékesítési ügynökei számára. Walker ikonikus Villa Lewarója az afroamerikai társadalmi élet és kulturális találkozóhelyévé vált. 1919-ben hunyt el, de öröksége ma is él, termékei, vállalkozása és a róla elnevezett múzeumok révén. 

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: