A csernobili nukleáris atomkatasztrófa sújtotta övezetben egy élőlény sugárzással táplálkozik

PUBLIKÁLÁS: 2024. december 18. 11:30

Elképesztő felfedezést tettek a tudósok! A csernobili nukleáris atomkatasztrófa sújtotta övezetben egy élőlény sugárzással táplálkozik, amely a legtöbb életforma számára halálos lenne.

Travelo

A szerző cikkei

A csernobili nukleáris baleset a világon az egyik legpusztítóbb atomkatasztrófa volt, de van olyan élőlény, amely hasznos húz a sugárzásból - illusztráció Forrás: Shutterstock/ Anelo

A csernobili nukleáris atomkatasztrófa sújtotta övezetben egy élőlény sugárzással táplálkozik

1986. április 26-án a hajnali órákban a történelem egyik legpusztítóbb nukleáris atomkatasztrófája sújtotta az ukrajnai pripjatyi csernobili atomerőművet. A csernobili 4-es reaktor kritikus olvadáson ment keresztül, ami számos robbanást, tomboló tüzet és a sugárzás katasztrofális elterjedését eredményezte a környező területeken. Több tucat ember halt meg a csernobili katasztrófa közvetlen utóhatásaiban, később több ezren haltak meg a sugárzással összefüggő okok miatt a következő években.

Az atomkatasztrófa több mint négy évtizeddel ezelőtt történt, de az erőművet körülvevő 20 mérföldes körzet – az úgynevezett tilalmi zóna – továbbra is az egyik legszennyezettebb hely a Földön, és a károsodás miatt körülbelül 20 000 évig nem lesz lakható a sugárzás hatásai miatt.
Bár a nukleáris sugárzás káros lenne a legtöbb életforma számára, a helyszínen talált fekete gomba alkalmazkodott ahhoz, hogy „táplálkozzon" belőle.

Sugárevő gomba: hogyan működik?

A Cladosporium sphaerospermum egy rendkívül ellenálló fekete gombafaj, amelyet a katasztrófa óta megfigyeltek a csernobili 4-es reaktor falain.

A tudósok azt találták, hogy a gomba mutálódott, hogy a nukleáris sugárzást használja fel energiaforrásként, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények a Napból nyernek energiát.

Sugárfaló erejét a melaninból nyeri, ez a pigment adja az emberek bőrének színét, és védőpajzsként működik a káros UV-sugarak ellen.

Scott Travers, a Rutgers Egyetem evolúcióbiológusa szerint a gomba azonban „többet tesz, mint pajzsot növesztett: ez elősegíti az energiatermelést". Ezt a folyamatot, amelyben a melanin elnyeli a sugárzást és kémiai energiává alakítja, radioszintézisnek nevezik.

A gomba kulcsa lehet a jobb űrutazásnak

A tudósok most azt remélik, hogy hasznosítani tudják ezt a folyamatot olyan sugárzási pajzsok létrehozására, amelyek megvédhetik az űrhajósokat a mélyűri küldetések során.

Az űrben uralkodó zord radioaktív viszonyok komoly akadályt jelentenek a hosszú távú küldetések során, mivel az űrhajósok a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) mindössze egy hét alatt a Földön egy évnek megfelelő expozíciónak vannak kitéve.

Az űrutazást is megkönnyítheti ez a gombafaj, űrhajós még nem járt a Mars felszínén, csak a Perseverance marsjáró Forrás: AFP/Handout

Ember a Marson

Az Európai Űrügynökség (ESA) szerint pedig egy Mars-küldetésben lévő űrhajós akár 700-szor nagyobb sugárzásnak lehet kitéve, mint bolygónkon.

Az ISS fedélzetén tartózkodó kutatók a cladosporium sphaerospermum azon képességét vizsgálták, hogyan csökkenti a káros sugárzás hatását a Mars felszínéhez hasonló környezetben.
Azt találták, hogy a gomba blokkolja és elnyeli a térsugárzás 84 százalékát. A gomba 26 napos időszak alatt is jelentős növekedést mutatott, ami arra utal, hogy radioszintézis-képessége kiterjedhet az űrkörnyezetekre is – írja az Unilad.

Ha többet szeretnél megtudni a Csernobilban történt atomkatasztrófa okairól, nézd meg az alábbi dokumentumfilmet: