Ilyen mutáns állatok élnek Csernobil területén a halálos radioaktív sugárzás közepette

Mutáns állatok Csernobil területén

A csernobili atomkatasztrófa

1986. április 26-án a történelem egyik legpusztítóbb nukleáris atomkatasztrófája sújtotta az ukrajnai Pripjatynál található csernobili atomerőművet. A 4-es reaktor kritikus olvadáson ment keresztül, ami számos robbanást, nehezen eloltható tüzet és magas radioaktív sugárzást eredményezett, melynek következtében több tucat ember halt meg, majd az elkövetkező évtizedekben több ezren a sugárzás miatt kialakult betegségekben.

Felgyorsult evolúció?

Ám a természet Csernobilban is igyekszik alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, nem is akárhogyan! Az atomerőmű 20 mérföldes körzetét tilalmi zónává nyilvánították, amely körülbelül 20 000 évig nem lesz lakható a sugárzás hatásai miatt. Azonban az ott élő állatok, növények és gombák máshogy gondolják.

Halálos sugárzással táplálkozó gomba

A Cladosporium sphaerospermum egy rendkívül ellenálló fekete gombafaj, amelyet a katasztrófa óta megfigyeltek a csernobili 4-es reaktor falain.

Sugárfaló erejét a melaninból nyeri, ez a pigment adja az emberek bőrének színét, és védőpajzsként működik a káros UV-sugarak ellen.
Scott Travers, a Rutgers Egyetem evolúcióbiológusa szerint a gomba azonban „többet tesz, mint pajzsot növesztett: ez elősegíti az energiatermelést". Ezt a folyamatot, amelyben a melanin elnyeli a sugárzást és kémiai energiává alakítja, radioszintézisnek nevezik.

Mutáns farkasok a csernobili erdőkben

A jelenleg Csernobilban kóborló farkasok napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve életük során, ami több mint hatszorosa a törvényes emberi biztonsági határértéknek.
Bár nem teljesen világos, hogy a farkasok miért és hogyan tudtak boldogulni a sugárzással terhelt környezetben, úgy vélik, hogy akklimatizálódtak, mivel immunrendszerük a vérvizsgálatok során másnak tűnt, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez.

Ezek a kutyák mások

A kutatók, akik a csernobili atomerőműben kóborló kutyák vérmintáját elemezték a környező területeken élő kutyákkal, arra a következtetésre jutottak, hogy a robbanás helyéhez legközelebb lévő kutyák DNS-ében eltérések mutatkoznak, amelyek azt mutatják, hogy genetikailag különböznek a kutyáktól a világ többi része. Jelenleg nem világos, hogy ezek a genetikai különbségek pontosan milyen hatással vannak ezeknek a szívós kutyáknak az egészségére és jellemzőire.

Egy 2020-as tanulmány szerint az egyik lehetséges ok az, hogy a radioaktív sugárzás mutációkat okozhat, amelyek hatással vannak a szülőről a gyermekre átadó genetikai variációk változásaihoz.
Egy további magyarázat az, hogy azok az egyedek, akik nem tudnak megbirkózni a radioaktivitás hatásával, elpusztulnak, így a populáció jobban megfelel az új környezetüknek.

Új faj jött létre a nukleáris katasztrófa nyomán

A férgek egy apró fajának a genomja úgy alakult át, hogy az állatok gondtalanul élnek a nukleáris szellemvárosban. A New York-i Egyetem kutatói azt találták, hogy ezek a mikroszkopikus férgek rendkívül ellenállóak, és a csernobili krónikus sugárzásnak való kitettség nem károsította a genomjukat.

– mondta Sophia Tintori, a NYU Biológiai Tanszékének posztdoktori munkatársa.

Az alábbi dokumentumfilm rekonstruálja, mi váltotta ki az atomkatasztrófát Csernobilban: