A csernobili atomkatasztrófa után egy új faj jött létre, amelyre nem hat a halálos radioaktív sugárzás

atomkatasztrófa
PUBLIKÁLÁS: 2025. január 07. 15:00
Több mint 38 évvel azután, hogy egy nukleáris atomkatasztrófa lakhatatlanná tette Csernobilt, egy titokzatos faj alakult ki, hogy éljen a régióban továbbra is fennálló radioaktív sugárzás közepette.
A csernobili atomkatasztrófa után egy új faj jött létre, amely ellenáll a halálos radioaktív sugárzásnak - illusztráció Forrás: Shutterstock/ Anelo

A csernobili atomkatasztrófa után egy új faj jött létre, amelyre nem hat a halálos radioaktív sugárzás

A férgek egy apró fajának a genomja úgy alakult át, hogy az állatok gondtalanul élnek a nukleáris szellemvárosban. A New York-i Egyetem kutatói azt találták, hogy ezek a mikroszkopikus férgek rendkívül ellenállóak, és a csernobili krónikus sugárzásnak való kitettség nem károsította a genomjukat. Eredményeiket a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban tették közzé.
„Csernobil felfoghatatlan léptékű tragédia volt, de még mindig nem nagyon értjük a katasztrófa helyi lakosságra és ökoszisztémára gyakorolt hatásait.

– mondta Sophia Tintori, a NYU Biológiai Tanszékének posztdoktori munkatársa.

Pripjaty elhagyatott városa a nukleáris katasztrófa után Forrás: Shutterstock/ Schager

A csernobili nukleáris katasztrófa

Érdemes megemlíteni, hogy a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája a környező régiót a bolygó ismert legradioaktívabb tájává változtatta. Az eset a csernobili atomerőmű 4-es számú reaktorában bontakozott ki egy késő esti biztonsági teszt során. A tervezési, kezelői hibák és a biztonsági intézkedések hiányának kombinációja pusztító robbanáshoz vezetett, amely hatalmas mennyiségű radioaktív anyagot juttatott a légkörbe.

Most a kutatókból álló csapat 298 vadon élő fonálférget gyűjtött össze, tenyésztett ki és mélyhűtött a csernobili tiltott zónán belül különböző radioaktivitású területekről. A fonálférgeket, az egyszerű genomokkal és gyors szaporodással rendelkező apró férgeket azért választották ki, mert hasznosak az alapvető biológiai jelenségek megértésében.

„Ezek a férgek mindenhol élnek a világon és több tucat generáción mennek keresztül az evolúción, egy tipikus gerinces viszont sokkal lassabban változik" - mondta Matthew Rockman, a NYU biológiaprofesszora és a tanulmány vezető szerzője.

A csernobili atomerőműben történt robbanás halálos radioaktív sugárzást szabadított a környékre - illusztráció Forrás: Shutterstock/ zef art

Mutáns állatok Csernobilban – Az evolúció új szintje

A csapatot meglepte, hogy milyen buja és állatok által lakott a csernobili tiltott zóna, ami felveti, hogyan élték túl egyes növények és állatok a bolygó legnagyobb nukleáris katasztrófáját. Mi is írtunk róla, hogy a Cladosporium sphaerospermum egy rendkívül ellenálló fekete gombafaj, amelyet a katasztrófa óta megfigyeltek a csernobili 4-es reaktor falain. A tudósok azt találták, hogy a gomba mutálódott, hogy a nukleáris sugárzást használja fel energiaforrásként, hasonlóan ahhoz, ahogy a növények a Napból nyernek energiát.

Arról is beszámoltunk, hogy a környékbeli kutyák szintén komoly változásokon estek túl, és megváltozott a DNS-ük. Arról is írtunk, hogy a Csernobilban élő farkasok napi 11,28 milligramm sugárzásnak vannak kitéve életük során, ami több mint hatszorosa a törvényes emberi biztonsági határértéknek. Bár nem teljesen világos, hogy a farkasok miért és hogyan tudtak boldogulni a sugárzással terhelt környezetben, úgy vélik, hogy akklimatizálódtak, mivel immunrendszerük másnak tűnt, mint a normál farkasoké – hasonlóan a sugárkezelésen áteső rákos betegekéhez.

Csernobilban a tiltott zónában mutáns állatok, köztük farkasok élnek - illusztráció Forrás: Facebook/Gruppe Wolf Schweiz

A férgeket a zóna különböző sugárzási intenzitású helyeiről gyűjtötték össze, a New Yorkihoz hasonló alacsony szinttől (elhanyagolható mértékben radioaktív) a világűrrel egyenrangú, magas sugárzású helyekig.

Meglepődtek a férgek elemzésén, amikor a genomjukban nem tudták kimutatni a sugárkárosodás jelét.

Ez nem azt jelenti, hogy Csernobil biztonságos – sokkal valószínűbb, hogy a fonálférgek valóban ellenálló állatok, és ellenállnak a szélsőséges körülményeknek. Azt sem tudjuk, hogy az általunk gyűjtött férgek mennyi ideig voltak a zónában, így nem tudjuk pontosan, hogy az egyes férgek és ősei milyen szintű expozíciót kaptak az elmúlt négy évtizedben" – tette hozzá Sophia.

Az eredmények betekintést nyújtanak a DNS-javítás egyéni változataiba, értékes információkat kínálva a férgek genetikai egyszerűsége ellenére. Ez az információ javíthatja az emberek természetes kiválasztódásának megértését. Annak megértése, hogy egy fajon belüli különböző egyedek hogyan reagálnak a DNS-károsodásra, kulcsfontosságú a rákkutatók számára annak vizsgálata során, hogy egyes genetikailag hajlamos egyedeknél miért alakul ki rák, míg másokban miért nem.

Nézd meg a csernobili atomkatasztrófáról szóló dokumentumfilmet:

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.