Báthory Erzsébet legendája – Véres grófnő vagy karaktergyilkosság áldozata?

A „véres grófnő" neve mára egyet jelent a kegyetlenséggel – legalábbis, ha hiszünk a legendának. A történelem egyik legellentmondásosabb magyar alakja nem más, mint Báthory Erzsébet. Az a nő, akiről sokáig azt suttogták, hogy szűzlányok vérében fürdött, hogy megőrizze fiatalságát. De mi az igazság? Tényleg egy ördögi gyilkos volt, vagy csak rosszkor volt rossz helyen… és túl sok hatalommal bírt? Lehet, hogy az egész csak egy jól felépített karaktergyilkosság volt? Olvass tovább, és tudd meg a történelmi tényeket a legenda mögött!

Legenda: Báthory Erzsébet  – Az igazság nyomában  

Ősidők óta kering a történet a csejtei vár véres falairól, ahol állítólag fiatal lányokat kínoztak halálra. Aztán ott van az ikonikus jelenet: Báthory Erzsébet épp pofon vág egy szolgálót, akinek a vére a grófnő kezére fröccsen – és a legenda szerint ekkor döbben rá, hogy a vér fiatalít. Na persze. Olyan ez, mintha egy horrorfilm forgatókönyvéből szedték volna.

De ha félretesszük a legendákat, és megnézzük, mi az, amit a történészek valójában tudnak – egészen más kép rajzolódik ki. A bírósági iratok, a tanúk vallomásai és a politikai háttér meglepően emberi, sőt… szinte hétköznapi képet festenek a „véres grófnőről”.

Báthory Erzsébet a 16-17. század fordulóján élt, és nem akármilyen családba született. Nemes, gazdag, és házassága révén egy igazi végvári hős, Nádasdy Ferenc oldalán élt harminc éven át. Az ő történetükben sokkal több a politikai intrika és hatalmi játszma, mint a horrorisztikus legendákban.

Báthory Erzsébet – özvegy főnemes

Erzsébet férje, Nádasdy Ferenc, a török elleni harcokban igazi legendának számított, a „Fekete bég” néven emlegették. Amikor 1604-ben meghalt, Erzsébet egyedül maradt, özvegyként kellett igazgatnia a hatalmas birtokot. Nem volt egyszerű helyzetben, de ő a saját módján próbált jót tenni: vára kórházként működött, és segített az özvegyeken, árvákon, akik a török hódításai miatt nehéz sorsra jutottak.

Vádak és igazságtalanság – egy történelmi dráma

A legenda szerint Erzsébet több száz szolgálóját kínozta meg, ám a valóságban ezek a vádak erősen megkérdőjelezhetők voltak. A 1610-es évek elején a nádor, Thurzó György tartóztatta le, valószínűleg azért,  mert a nemesi társadalom szemében már „kényelmetlen” volt. Nem felelt meg a korban elvárt női szerepnek, egy özvegy volt, hatalmas birtokkal, hatalommal és befolyással. 

Per helyett inkvizíciós módszerek

A korabeli törvények szerint egy nemest csak legalább 6 nemes tanúvallomása alapján lehetett volna perbe fogni, ám Erzsébet esetében ez elmaradt. A szolgálókat kínvallatásnak vetették alá,  majd sokukat kivégezték, Erzsébetet pedig bezárták egy szobába Csejte várában, befalazták, ahol négy hosszú évig raboskodott. Igazi per és ítélet nélkül. Egy hatalmi játszma áldozata lett, és a róla szóló legenda csak egy karaktergyilkossághoz jól illő pletykán alapszik. 

Báthory Erzsébet története ma – több, mint vérfürdő

Amikor ma Báthory Erzsébetről hallunk, érdemes egy kicsit a felszín mögé nézni. Nemcsak a vérfürdő rémképe izgalmas, hanem az is, hogyan tudtak egy nőt, aki különösen nagy vagyonnal és befolyással bírt, politikai és vagyoni célok miatt ellehetetleníteni és végül tönkretenni. A története azért is érdekes, mert rávilágít arra, milyen kemény volt akkoriban a hatalomharc, és hogy a nők helyzete mennyire kiszolgáltatott volt, még a legmagasabb körökben is.

Báthory Erzsébet alakja így több, mint egy rémtörténet. Egy összetett női sors, egy kora újkori hatalmi dráma főszereplője, akit legendák és valóság egyaránt körülleng. Ha legközelebb hallod a vérfürdő legendáját, jusson eszedbe: nem mindig az a történet a teljes igazság, amit elsőre hallunk. Néha a háttérben sokkal izgalmasabb és emberibb sztorik bújnak meg.

Az alábbi videóból többet is megtudhatsz a véres grófnőről:

Alábbi izgalmas cikkeinket se hagyd ki: