
Aki már látott képen vagy filmen zsugorított emberfejet, valószínűleg felvonta a szemöldökét. Az ilyesmi annyira bizarr, hogy szinte el sem hisszük, hogy tényleg létezett. Pedig nem mese – sőt, nagyon is komoly rituálé és hitrendszer állt mögötte. Mire jó egy emberfej múmia? Most elmondjuk, kik, hogyan és miért készítettek ilyen hátborzongató tárgyakat. Az is kiderül, hogy egy idő után miért lett belőlük népszerű szuvenír...
Ez nem városi legenda, és nem is egy régi film kelléktára. A dél-amerikai esőerdők mélyén élő törzsek – főleg az ecuadori Shuarok és Achuarok – valóban zsugorították az emberi fejeket. De nem azért, hogy jól mutasson a polcon.
A zsugorított fej (eredeti nevén „tsantsa”) számukra egy nagyon is komoly spirituális eszköz volt. A cél nem a trófeagyűjtés, hanem valami sokkal mélyebb: a legyőzött ellenség lelkének „bezárása” volt.
Igen, szó szerint úgy hitték, hogy ha a fejet speciális módon konzerválják – mumifikálják –, az megakadályozza, hogy az illető szelleme visszatérjen, és bosszút álljon. Ezért zárták az ellenség lelkét múmiába.
A történet azonban itt nem ér véget. A zsugorított fej egy idő után nemcsak szellemfogóként, hanem portékaként is funkcionált. Ahogy a fehér emberek – főleg kereskedők és felfedezők – egyre mélyebbre hatoltak az esőerdőkbe, rájöttek: ezek a furcsa tárgyak hihetetlenül értékesek lehetnek Európában és Észak-Amerikában. El is kezdődött a kereskedelem.
A törzsek egy része már nem csak spirituális okból zsugorított fejet – hanem azért is, mert jól fizetett érte egy idegen. Hamar megjelentek a hamisítványok is: kecskebőr fejek, állati maradványok, amiket ügyesen „emberinek” álcáztak. Volt, aki egyszerűen papírból vagy fából faragott fejre húzott rá bőrt, csak hogy eladhassa. A zsugorított emberfej gyakorlatilag szuvenírré vált.
A 20. században rengeteg múzeum és magángyűjtő szerzett be tsantsát. Azonban ahogy fejlődött a tudomány, úgy jöttek sorban a meglepetések is.
Kiderült, hogy a világszerte kiállított példányok egy része nem is emberi eredetű. Sőt, sok közülük egyáltalán nem is ősi – hanem sokkal később, a turisták kedvéért készült. Egyes fejek viszont tényleg eredetiek. DNS-vizsgálatokkal igazolták, hogy bizony, valódi emberek maradványairól van szó. Nemcsak a készítési mód egyezett, hanem még a díszítés és az alapanyag is stimmelt.
A 21. században a legtöbb múzeum már nem mutogatja büszkén ezeket a fejeket. Sokan vissza is küldték a származási országokba – például Ecuadorba –, ahol a leszármazottak dönthetnek, mi legyen a sorsuk.
Ma már a Shuar törzs sem gyakorolja ezt a hagyományt. Az utolsó dokumentált „valódi” tsantsa-készítés 1948 körül történt. Azóta – érthető módon – inkább a múlt részeként kezelik.
Bár elsőre talán csak egy bizarr, hátborzongató szokásnak tűnik, valójában egy mély hitrendszer és sajátos világkép áll mögötte. Ahogy mondani szokták: ami nekünk fura, az máshol teljesen természetes. Még ha az egy zsugorított emberfej is.
Az alábbi videóban többet is megtudhatsz a zsugorított emberfejekről:
Alábbi cikkeinket se hagyd ki:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.