
A kérdés évtizedek óta izgatja a rajongókat és a kétkedőket egyaránt. A jelenet, amely 1982. január 20-án játszódott le az amerikai Des Moines városában, mára a heavy metal folklór részévé vált. Ozzy Osbourne egyik koncertjén valami kicsi és fekete landolt a színpadon. Ő – ahogy később elmesélte – azt hitte, hogy gumiból van. Felvette, a szájába vette, és ráharapott. Azonnal érezte, hogy valami nem stimmel: „A szám tele lett valami meleg, nyúlós folyadékkal… majd a fej megrándult a számban.” A közönség megőrült – és megszületett egy legenda. De vajon mi az igazság?
Az esetet követően sokféle változat látott napvilágot. Ozzy hol azt állította, élő volt a denevér, máskor azt, hogy halott – csak nem tudott róla. A legmeggyőzőbbnek tűnő forrás szerint a denevért egy 17 éves fiú, Mark Neal vitte be a koncertre. Testvére két héttel korábban találta az állatot, de az időközben elpusztult. Neal – kissé bizarr módon – úgy gondolta, jó hecc lesz bedobni a sztárnak.
A sztori tehát igaz. A denevér valóban Ozzy szájába került, és valóban leharapta a fejét – de valószínűleg az állat akkorra már napok óta halott volt.
Megdöbbentő, de ez nem az első ilyen eset volt Ozzy karrierjében. Kilenc hónappal korábban, Los Angelesben, egy üzleti találkozón három galambbal jelent meg, felesége, Sharon Osbourne ötlete nyomán. A madarakat a béke jelképeként akarta a levegőbe engedni – helyette azonban, enyhén szólva illuminált állapotban, egy PR-ost idegesítve kettőnek leharapta a fejét, az egyiket még az asztalra is kiköpte.
A CBS ki is dobta, mondván: „Soha többet nem fog nálunk dolgozni.” Aztán persze mégis.
Ozzy fiatalkorában egy vágóhídon dolgozott, talán innen is ered a gyomorforgató jelenetekhez való sajátos viszonya. A Diary of a Madman turnéján – amelyen a denevéres incidens is történt – rendszeresen dobált húsdarabokat és állati szerveket a közönség közé. A rajongók pedig visszavágtak: malaclábat, gumiból készült játékállatokat, vagy épp egy mumifikált denevért dobtak vissza a színpadra.
Ozzy már akkor is mítoszt épített – ha kellett, saját testével, vérrel, hússal. És bár később sokszor maga is elbizonytalanodott abban, hogy mi történt pontosan, az biztos, hogy a történetei legalább annyira hozzátartoznak a rock'n'rollhoz, mint a gitárszólók vagy a hangos dobszólók.
A Rolling Stone magazin a denevéres jelenetet a második helyre sorolta a „rockzene legőrültebb mítoszai” között – teljesen jogosan. Mert mindegy is, hogy a denevér élt-e vagy sem: a kép, ahogy a „Sötétség Hercege” fogával lecsap egy szárnyas lényre, mélyen beleégett a kollektív emlékezetbe.
De nem csak a botrányokról szólt Ozzy karrierje. Ő volt a Black Sabbath frontembere, a heavy metal egyik alapító atyja, egy ember, aki zenéjével és őrületeivel újraértelmezte, mit jelent rocksztárnak lenni. És aki – bármilyen mélyre süllyedt is – mindig visszatért.
Az alig három hete, a Villa Parkban lezajlott búcsúkoncert – amelyen a Black Sabbath a húsz évvel ezelőtti eredeti felállásban játszott, és akikhez olyan világsztárok is csatlakoztak, mint Ronnie Wood, a Rolling Stones gitárosa, a Metallica, a Guns N’ Roses, Steven Tyler, az Aerosmith frontembere, vagy a Slayer – teljes bevételét Ozzyék az Acorns Gyermek Hospice, a Cure Parkinson’s és a birminghami gyermekkórház javára ajánlották fel. Mert ez is a „Sötétség Hercege” volt.
Régóta küzdött a Parkinson-kórral, tegnap pedig végleg itt hagyott minket Ozzy Osbourne. Egy korszak zárult le vele – de a történetei, a színpadi őrületei, és a fekete szemfesték alól kikandikáló, mégis emberi tekintete örökre itt maradnak. Nélküle a világ már nem lesz ugyanaz, de ő beírta magát a halhatatlanok közé.
És hogy valóban élő denevér fejét harapta le?
Talán sosem tudjuk meg biztosan. De ettől lett igazán Ozzy-s a sztori.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.