Befalazott gyász: utánajártunk Budapest egyik legfélelmetesebb legendájának

A történet, amelyet mindenki ismer, vagy ismerni vél: Budapest számtalan legendát őriz, többek között a Thököly út 61. szám alatt álló épülethez köthető históriát. A helyiek generációk óta különbözőképpen mesélik a „befalazott erkélyen” álló női szobor tragikus sorsot rejtő történetét, amely mára városi mítoszként kísérti a környéket.

A „befalazott erkélyen” álló női szobor történetének nyomában

Ezt a történetet az évtizedek alatt már számos változatban elmesélték, azonban a legelterjedtebb, hogy a Thököly út 61. szám alatt álló bérház homlokzatán látható női mellszobor, amely egy vakablakba, vagyis egy erkélyre emlékeztető falfülkébe van elhelyezve, igazából egy összetört szívű menyasszonyt vagy feleséget ábrázol, akinek a vőlegénye/férje háborúba vonult. A nő hűségesen, mindennap az erkélyen állva várta vissza, de végül a férfi halálhírét keltették, a mátkája pedig belehalt a bánatba. A hír ugyanakkor tévesnek bizonyult, így amikor a férfi hazaért és értesült a szerelme haláláról, az emlékére szobrot állíttatott, az erkélyt pedig befalazta. 

Mi igaz a legendából?

A romantikus és egyben hátborzongató legenda ellenére nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy bármilyen erkélyt befalaztak volna az épületben. A szobor valójában nem sírhely vagy emlékmű, hanem egy klasszicista építészeti díszítőelem. Az épületet Ybl Lajos, a híres magyar építész tervezte a 19. század végén, a szobor ötletét pedig a szakember fia hozta Párizsból. A homlokzati mellszobrot Ligeti Miklós szobrászművész készítette, aki többek között az Andrássy úti Klösz-ház szobrászati munkáiban is közreműködött. A női alak tehát egy szobrászati alkotás, amely dekoratív célt szolgál, nem pedig egy tragédia emlékműve.

Miért él tovább a történet?

Bár nincs hivatalos dokumentum az állítólagos befalazásról, az ilyen történetek jellemzően a kollektív emlékezet, a romantikus irodalom és a szóbeszéd keverékéből születnek. Az emberek szeretnek jelentést és történetet keresni a különös építészeti megoldások mögött – főként, ha azok emberi arcokat, alakokat ábrázolnak. A városi legenda tehát valószínűleg utólag „nőtt rá” a szoborra. Így született meg Budapest egyik legismertebb, de valóságalapot nélkülöző legendája: a Thököly út 61. szám alatti ház története, amely egyszerre tragikus szerelmi dráma és misztikus borzongás. 

Ezek is érdekelhetnek: