

A nárcisztikus és pszichopata személyek tulajdonságai gyakran előkerülő témák, de mit jelentenek valójában ezek a fogalmak? Miért nem mindegy, melyikkel hoz össze a sors? Utánajártuk!

Amikor a nárcisztikus szót halljuk, szinte mindenki a magát túlzóan szerető, minden tekintetben ragyogni vágyó emberre gondol. Van is benne igazság: a nárcisztikus személyiségzavar lényege, hogy az illető erősen énközpontú, és folyamatosan visszaigazolásra és csodálatra vágyik másoktól.
A nárcisztikus emberek nárcisztikus személyiségzavarral élnek (NPD), ami miatt rendkívül érzékenyek a dicséretre, a kritikára és a külső visszajelzésekre”
– emeli ki Hailey Shafir, mentálhigiénés tanácsadó.
Ezt a figyelmet akár hosszú beszélgetésekkel, dominanciával vagy folyamatos dicséretet kérő viselkedéssel is próbálja kicsikarni környezetétől. Ha nem kapja meg azt az elismerést amire vágyik, érzelmileg könnyen összezuhan vagy dühbe gurul – gondolj csak arra, mikor valaki azonnal megsértődik, ha nem kapja meg a neki kijáró „tapsot”.
Egy nárcisztikus ember nem feltétlenül mély, bensőséges kapcsolatokra vágyik, inkább olyanokra, ahol ő van a középpontban. Ez gyakran azt jelenti, hogy manipulál, másokat leértékel, vagy elfelejti a másik szükségleteit.
A pszichopata kifejezés egy kicsit már sötétebb tónusú. Míg a nárcisztikusnak sokszor fontos a külső kép, a figyelem és a csodálat, addig a pszichopata hidegebb, számítóbb és gyakran még kevesebb lelki „gátlással” rendelkezik. Ő nem feltétlenül törődik azzal, mások mit gondolnak róla – hacsak az nem segíti elő célja elérését.
Sok pszichopata nem éli meg az emberi érzelmek normális skáláját, ami még nehezebbé teszi számukra a másokkal való kapcsolatteremtést”
– emeli ki a szakértő.
A pszichopaták tudnak kedvesek, sőt, karizmatikusak lenni – de ezek a gesztusok nem belső motivációból fakadnak, hanem szerepjátékból, hogy elérjék, amit akarnak. Az érzelmi kötődés számukra inkább taktikai eszköz, mint valós szükséglet.
A pszichopaták személyiségjegyei és jelei közé tartozik a hidegség, a közöny és a ragadozó hajlam, valamint a bűncselekmények és erőszakos cselekmények elkövetésének magas statisztikai valószínűsége”
– hangsúlyozza Hailey Shafir.

Leegyszerűsítve mindkét személyiségtípus hiányos empátiát mutathat, manipulálhat és mások érzéseit figyelmen kívül hagyhatja. A kettejük motivációja viszont egészen más:
Figyelem és önértékelés
Nárcisztikus: szüksége van csodálatra, folyamatos megerősítésre.
Pszichopata: nem igényli a dicséretet, csak ha az előnyére válik.
Empátia és érzelmi kötődés
Nárcisztikus: néha meg tud érteni másokat, ha az neki is jó.
Pszichopata: ritkán kötődik igazán, érzelmeket ritkán érez mélyen.
Viselkedés kritikára reagálva
Nárcisztikus: megsértődik, védekezik vagy dühös lesz.
Pszichopata: hideg, nem mutat érzéseket, akár tovább manipulál.
Céljaik
Nárcisztikus: szeretne ragyogni a társaságban.
Pszichopata: szeretne elérni valamit, akár érzelmi kötődés nélkül is.
Ha valaki folyamatosan arra törekszik, hogy minden beszélgetés róla szóljon, és ha nem kap elég elismerést, dühbe gurul vagy megsértődik, nagy eséllyel nárcisztikus mintákat mutat. Nem feltétlenül pszichiátriai diagnózisról van szó, de a viselkedés kristálytisztán látszik.
Ezzel szemben, ha valaki hidegen, számítóan lép fel, érzelmeket ritkán mutat, viszont könnyedén használ téged vagy másokat a céljaihoz – az már inkább a pszichopata vonások felé mutat. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nem minden ilyen személy tér el a társadalmi normáktól annyira, hogy diagnosztizált pszichopata legyen: sok esetben egyszerűen erősen önző, empátiahiányos viselkedésről beszélünk.
A nárcisztikus emberek azért általában kevésbé veszélyesek, mert sokszor olyan dolgokra vágynak, amelyek másokhoz kapcsolják őket. Fontos nekik, hogy szeressék, elfogadják és tiszteljék őket, ezért gyakran segítőkésznek vagy „jó fejnek” mutatkoznak, még ha ez részben önérdekből is történik”
– magyarázza a szakértő.
A pszichopaták ezzel szemben nem nagyon törődnek azzal, hogyan hatnak másokra, és nem igazán vágynak szeretetre vagy elfogadásra. Inkább olyan módszereket használnak céljaik elérésére, mint a hazugság, manipuláció, kizsákmányolás vagy akár az erőszak, akkor is, ha ezzel másoknak ártanak”
– emeli ki Hailey Shafir, mentálhigiénés tanácsadó.
Az alábbi videóból többet is megtudhatsz a témában:
Az alábbi cikkeinket se hagyd ki:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.