„Nem szerelem, csak annak tűnik” – pszichológus magyarázza el, miért szeretünk bele a tanárba vagy a főnökbe

„Nem szerelem, csak annak tűnik” – pszichológus magyarázza el, miért szeretünk bele a tanárunkba vagy a főnökünkbe

PUBLIKÁLÁS: 2025. december 05. 17:15

Sokan érzik úgy, hogy „basszus, szerelmes vagyok a főnökömbe / tanáromba”. A helyzet kínos, fájdalmas, tiltott, mégis gyakori – sőt, pszichológiailag tökéletesen érthető jelenség. Pszichológus árulja el, miért gyakori a főnök-beosztott viszony és a helytelen tanár-diák kapcsolat.

Bakk Lucia

A szerző cikkei

A jelenség hátteréről dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológust kérdeztük, aki szerint a legtöbb ilyen rajongás mögött nem valódi szerelem, hanem idealizáció, hatalmi dinamika és a helyzet sajátos „varázsa” áll. Érdekel a főnök-beosztott viszony pszichológiája? Akkor olvass tovább!

Dr. Makai Gárorral a főnök beosztott viszonyról beszélgettünk. — „Nem szerelem, csak annak tűnik” – Dr. Makai Gárorral a főnök-beosztott viszonyról beszélgettünk.
Fotó: Origo

A tanárba vagy főnökbe való beleszeretés gyakori, de többnyire idealizáción alapul.
A hierarchia, a tiltott helyzet és a közelség erősíti a vonzalmat.
A valódi érzések csak akkor derülnek ki, ha megszűnik az alá-fölérendeltség.

Főnök-beosztott viszony – Dr. Makai Gábor klinikai szakpszichológus a tiltott szerelem pszichológiájáról

„Ösztönösen vonzódunk ahhoz, akiről azt érezzük, hogy felettünk áll”

A szakértő szerint első ránézésre sokan azt gondolják, hogy a tanár-diák szerelem vagy a főnökbe való beleszeretés valami beteg dolog – pedig egyáltalán nem az.

Ennek evolúciós háttere van. Az ember ösztönösen keresi a biztonságot, és azt a személyt, aki ezt megadhatja. Egy tanár, főnök vagy vezető gyakran kompetensnek tűnik, tapasztaltabb, magabiztosabb. Ezek a tulajdonságok biztonságérzetet adnak, és ez könnyen átcsaphat vonzalomba.

– magyarázza a pszichológus. Vagyis nem arról van szó, hogy valaki „megőrül”, hanem egyszerűen működésbe lép egy ősi program: a biztonságot nyújtó, „fölöttünk álló” figura vonzó.

Tudattalanul a szülők helyét is átvehetik

A pszichoanalitikus megközelítés szerint azonban ennél mélyebb okok is vannak.

Gyakran a korábbi kötődési figurák – szülők, gondozók – képe vetül át ezekre az emberekre. A diák vagy beosztott ugyanazt a gondoskodást, elfogadást vagy tekintélyt látja bennük, amit gyerekkorában érzett. Ez nem tudatos folyamat, de nagyon erős kötést hozhat létre”

– hívja fel a figyelmet a dr. Makai Gábor. Ezért érezheti valaki úgy, mintha „végre valaki látna, értene, figyelne rá” – miközben ez sokkal inkább egy régi érzelmi minta újraéledése, mint valódi szerelem.

A tiltott helyzet erotikus feszültséget teremt

A „nem szabad” érzése is olaj a tűzre.

A tiltott helyzetek mindig izgalmasabbak. A hierarchia, a távolság, az elérhetetlenség mind növeli a feszültséget. Emiatt a vonzalom sokszor sokkal erősebbnek tűnhet, mint amilyen valójában"

– mondja a pszichológus. Sokszor nem is az illetőbe szeret bele valaki, hanem az érzésbe, amit a helyzet generál.

A közelség elve: abba szeretünk bele, aki sokat van körülöttünk

A szakértő arra is emlékeztet, hogy szociálpszichológiai szempontból az vonz minket, akihez sokszor kerülünk közel – akár fizikailag, akár érzelmileg.

A tanár vagy a főnök ott van a mindennapokban, betekintést kap az életünkbe, tud rólunk dolgokat. Ez könnyen vezet kötődéshez. De ez még nem szerelem. Ez egy helyzetből fakadó, csalóka érzelem.”

A főnök-beosztott viszony egy férfi és nő között az irodában. — A fönökök magabiztossága vonzó lehet a beosztottak számára.
Fotó: Inside Creative House / Shutterstock

Mi történik, ha megszűnik az alá-fölérendeltség?

Ez a legérdekesebb része a munkahelyi szerelemnek. A kutatások és a szakértő tapasztalata szerint az esetek többségében a kapcsolat varázsa elillan, amikor a felek egyenrangúvá válnak.

Nagyon gyakori, hogy amikor a hierarchia megszűnik – például a diák leérettségizik, vagy a munkavállaló kilép –, a vonzalom is elmúlik. Egyszerűen kiderül, hogy az egész a helyzeten alapult”

– magyarázza a pszichológus.

Ezért is tartják a szakértők etikailag kockázatosnak az ilyen viszonyokat. Nem csak azért, mert tiltott – hanem mert az egyik fél könnyen túlértékelheti a kapcsolatot, a másik pedig akár vissza is élhet ezzel.

Mit tehetünk, ha egy szerettünk képzeli magát szerelmesnek a főnökébe/tanárába?

„De én tényleg szerelmes vagyok!” és hasonló mondatokkal mit kezdjünk? A pszichológus szerint fontos, hogy ne bagatellizáljuk el az érzést, és ne mondjuk azt a másiknak, hogy „ez csak hülyeség”.

Érdemes finoman arra terelni, hogy vizsgálja meg, mi áll az érzés mögött. Idealizáció vagy valódi kötődés? Kapcsolatra vágyik, vagy a tiltott dinamika izgalmára? Ha van önreflexió, ez nagyon sok mindent megmutat.”

A terapeuta szerint kérdésekkel lehet a legjobban terelni valakit:

Mi vonz benne pontosan?
Mi ismerős ebből a múltadból?
Ha nem lenne a tanárod/főnököd, akkor is vonzana?
Vagy a helyzet adja a varázsát?

Ezek a kérdések gyakran önmagukban is kijózanítóak.

Mit tehetünk, ha valaki nem akarja hallani az igazságot?

„Néha a terapeuta hiába beszél, a kliens falat húz, és csak arra koncentrál, hogy megélje a saját „tiltott szerelmét”. Ilyenkor hagyni kell, hogy a tapasztalat tanítson. Csak azt kérem ilyenkor, hogy ne szakítsa meg a terápiát, mert a felismerés később jön – és akkor kell valaki, aki segít összerakni a dolgokat.” – hangsúlyozza a szakértő.

Aranyszabály: először szűnjön meg a hierarchia

Ha a felek valóban szeretnék megvizsgálni, hogy mi köztük a valóság, a pszichológus szerint van egy biztos módszer.

Tudatosan meg kell szüntetni az alá-fölérendeltségi viszonyt. Mondjon fel, váltson osztályt, vizsgázzon le – bármi. Ha utána, egyenrangúként is működik a kapcsolat, akkor van benne potenciál. Akkor hajrá. Csak előbb rakják rendbe a dinamikát. Akkor derül ki, hogy valódi-e az érzés, vagy csak a rózsaszín köd játszott velünk.

Az alábbi cikkeinket se hagyd ki: