
A rák diagnózisa szinte minden beteget sokként ér. A legtöbben egy végeláthatatlan rémálomnak élik meg, tele érzelmi hullámzással. Elsőként sokan tagadásba burkolóznak, majd eluralkodik rajtuk a félelem, a harag és a bizonytalanság. Jóformán a gyász különböző szakaszain mennek át, hiszen a gyógyulási lehetőségeik ellenére önmagukat, az addigi életüket kezdik tudat alatt gyászolni. Az úgynevezett Simonton-tréning azonban nemcsak fizikailag, hanem lelkileg is képest segíteni a betegeknek.

A rákbetegek helyzetét – ideértve a betegség tényének feldolgozását – gyakran bonyolítja, hogy sokszor nem is érzik magukat betegnek addig, amíg el nem kezdődnek a kezeléseik. Paradox módon a kemoterápia vagy a sugárkezelés mellékhatásai teszik kézzelfoghatóvá a diagnózist. Ilyenkor sokan elbizonytalanodnak, és a kezelést inkább méregnek vélik, nem pedig gyógyító lehetőségnek. A gyógyulási esélyeiket tovább ronthatja a depresszió, a reménytelenség és a magány, miközben a pozitív szemlélet, az erős jövőkép és a közösséghez tartozás erőt adhatnak. Habár egy ilyen helyzetben nehéz fényt keresni az alagútban, az úgynevezett Simonton-módszer pontosan ebben ad segítséget: megtanítja, hogyan lehet a belső erőforrásokat mozgósítani a nehéz időkben.
Az amerikai Carl Simonton onkológus és felesége, Stephanie Simonton pszichológus a hetvenes években figyeltek fel arra, hogy két, azonos diagnózissal élő ember állapota nagyon eltérhet. Egyesek megerősödtek és gyógyultak, míg mások gyorsan leépültek. Arra jutottak, hogy a lelki tényezőknek legalább akkora szerepe van a gyógyulásban, mint a testi adottságoknak és fizikai kezeléseknek. A megfigyeléseik alapján született meg a Simonton-tréning, amely azóta világszerte ismertté vált, és ma már Magyarországon is elérhető.
A Simonton-tréning csoportos formában működik, felépített tematika mentén. Tartalmaz:
Nem helyettesíti a kezeléseket, de megerősíti a betegek lelki állapotát, és így felerősíti a gyógyítás pozitív hatásait. Az egyik legismertebb gyakorlata a gyógyító képzelet. A résztvevők ellazult állapotban elképzelik, ahogy az immunrendszerük felveszi a harcot a kóros sejtekkel, vagy ahogyan ők maguk újra egészségesen, boldogan élnek. Ez nem csoda és nem mágia, hanem ugyanaz a mechanizmus, amely miatt egy megható film könnyeket csal a szemünkbe, vagy egy stresszes gondolat gyomorgörcsöt okoz.
A Simonton-tréning nem váltja ki a műtétet, a sugárkezelést vagy a kemoterápiát, ugyanakkor segít visszatalálni a belső erőnkhöz, feldolgozni a múlt sérelmeit, megbékélni, új célokat kitűzni, és békésebben élni a jelent. Szakemberek szerint ugyan nem minden dől el fejben, de sokkal erősebbek a gondolataink annál, mint azt elsőre gondolnánk. A betegeknek igenis van beleszólásuk abba, hogyan élik meg a nehéz napokat, a különbség pedig a túlélésükben is mérhető.
Hazánkban is egyre több onkológiai központban és alapítványnál elérhető a Simonton-tréning, sokszor online formában is. A résztvevők gyakran arról számolnak be, hogy a foglalkozások segítettek nekik átvészelni a legnehezebb pillanatokat, újra célt, valamint egy támogató közösséget is adtak. A csoportos forma különösen hatékony: a sorstársak jelenléte, a közösség megtartó ereje legalább akkora támasz, mint maga a gyakorlat. A tréning végére a kezdeti kétségbeesést nyugodtabb, reménytelibb állapot váltja fel.
Habár a Simonton-módszert eredetileg rákbetegeknek dolgozták ki, az alapelvei mindenki számára hasznosak. Stressz, veszteség, bizonytalanság – ezek mindannyiunk életében jelen lehetnek. A relaxáció, a pozitív belső képek tudatos megjelenítése vagy jövőbeli célok kitűzése mindannyiunknak segíthet. A módszer rendszeres alkalmazásával kevésbé fogjuk kiszolgáltatottnak érezni magunkat, és sokszor már ez is elég ahhoz, hogy könnyebben vegyük a mindennapi akadályokat.
Ezek is érdekelhetnek:



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.