
Az evészavarok és a testképzavar hátterében rengeteg olyan dolog állhat, amire nem is gondolnánk – legyen szó gyerekkori mintákról, lelki sebekről vagy a társadalmi elvárásokról. Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológussal, igazságügyi szakértővel beszélgettünk a hízás mögötti lehetséges lelki okokról, hogy kicsit rendet tegyünk a fejünkben.
„Az ember nem úgy működik, hogy ha szomorú, megeszik egy tortát, és máris elhízik” – mondja Szabó Katalin. Ez a jelenség sokkal összetettebb, mint elsőre gondolnánk. A pszichológia ma már nem csak az ok-okozatot keresi, hanem azt, hogyan hat egymásra a biológia, a lélek és a környezet.
Például nem mindegy, milyen családban nőttünk fel, milyen mintákat tanultunk meg, vagy hogy milyen a kultúra, amelyben élünk. Gondoljunk csak bele: régebben a teltebb alak volt a divat, ma meg szinte kötelező a vékonyság. Ez is hat ránk.
„Nem azt mondjuk, hogy aki érzelmileg elhanyagoló környezetben nőtt fel, annak biztosan túlsúlya lesz. De vannak olyan hajlamosító tényezők, amik ezt elősegíthetik” – teszi hozzá a szakértő.
Sokan a családban tanulták meg, hogy az étel az öröm, a jutalom forrása. Például ha valakit mindig csokival vigasztaltak vagy jutalmaztak, az agya összekapcsolja az ételt a megnyugvással” – meséli a pszichológus.
Ez a minta később is hatással lehet arra, hogyan használjuk az ételt, akár érzelmi problémák megoldására. Ez nem jelenti azt, hogy az illető gyenge vagy felelőtlen lenne, hanem azt, hogy az evés lehet egy „önvédelmi mechanizmus”.
„Olykor az ember „pajzsot húz maga köré”, hogy a túlsúlyával védekezzen a világ vagy a saját érzései ellen” – magyarázza a szakértő.
Ha valaki azt veszi észre magán, hogy nem csupán a rossz étkezési szokások miatt vannak a plusz kilók, hanem valami mélyebb lelki oka van, érdemes szakemberhez fordulni. A kezelés sokszor nem egyszerű, hiszen az evészavarok összetettek lehetnek, és nem csak a test, hanem a lélek problémája is.
Serdülőknél például gyakran a családterápia a kulcs, mert a gyerek tünetekkel tartja fenn a családi egyensúlyt” – mondja a szakértő.
A terápia része lehet a pszichológus, pszichiáter, de akár művészetterapeuta is. Fontos, hogy a családtagokat is bevonják, hiszen a környezet támogatása kulcsfontosságú. Persze az orvosi vizsgálatok sem maradhatnak el, mert a túlsúly gyakran együtt jár például cukorbetegséggel vagy hormonális problémákkal.
„Mindenkinek tudni kellene szeretettel és őszintén beszélni arról, ha egy szerette egészségtelenül elhízott, de ezt sokszor szégyelljük vagy elhallgatjuk, pedig igenis szólni kéne. Szükség lenne erre, mert az evés is lehet függőség, egyfajta addikció. Fontos lenne, hogy erről nyíltan beszéljünk, és hogy a társadalmat edukáljuk ebben a témában. Például rendszeresen részt kellene venni szűrővizsgálatokon, szóba jöhet a terheléses cukorvizsgálat és ha szükséges, el kell menni diabetológushoz is, aki segít beállítani az étrendet. Ez valóban fontos, mert a túlsúly számos súlyos szövődményt és betegséget okozhat, és jelentősen lerövidítheti az életet. Ezért elengedhetetlen a társadalmi tudatosság növelése ezen a területen” – figyelmeztet a szakértő.
Végül egy fontos dolog: nemcsak a túlsúly mögött állhat kontrollvesztés, hanem a soványság mögött is.
Ezért nem szabad első ránézésre ítélkezni senki felett. A testképzavar sokféle arcot ölthet.
Nem mindegy, hogyan beszélünk a testünkről és egymásról. A hízás mögött gyakran több van, mint amit látunk. Ha felismerjük, hogy a lelki tényezők is szerepet játszanak, máris tettünk egy nagy lépést afelé, hogy valóban változtassunk.
Az alábbi cikkeinket se hagyd ki:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.